2015. november 2.

Emlék gránitból vagy műkőből – 19. és 20. századi építészek és építőmesterek síremlékei


Halottak napján elhunyt szeretteink sírjainál emlékezünk a temetőkben. E méltóságteljes naphoz hozzá kellene tartoznia a nemzetünk jeles alakjaira való emlékezésnek is. Szép és fontos meglátogatni az ő temetkezési helyüket is. Építészettörténészként és az építészeti szépség iránt rajongóként tiszteljük a nagy tervezőművészeket és építőmestereket. Sírjuk előtt állva, sírfelirataikat olvasva, az emlék szobrászati díszeit szemlélve megjelennek előttünk jeles alkotásaik, és nemcsak szakemberként, hanem magánemberként is megelevenednek. A síremlékek sokat elárulnak az eltemetettekről, sikeres, gazdag vagy éppen tragikus sorsukról. Mindazonáltal az architektúra világának legtöbb neves alakja karakteres, művészettörténeti szempontból is értékelendő síremléket kapott, amelyek nemcsak az elhunytakról, de a felállítás koráról is sokat elmondanak. E rövid emlékező írás szerzője nem szakértője a funerális művészetnek, de fontosnak tartja, hogy temetőlátogatásai során szerzett tapasztalatait megossza az olvasókkal, igyekezvén felhívni a figyelmet erre az értékes, mégis kevéssé méltatott emlékcsoportra.
Az alábbiakban tehát kiváló építészeink és építőmestereink síremlékeit láthatjuk fényképeken, típusaik és főbb jellemzőik szerint bemutatva. Hangsúlyozzuk, hogy messze nem minden jeles építészeti alkotó síremléke kerül itt górcső alá, ezzel is bíztatva az olvasókat további, itt be nem mutatott síremlékek felfedezésére, lefényképezésére. Az alábbiakban bemutatott síremlékek legnagyobb hányada a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, vagyis a Kerepesi temetőben, valamint a Farkasréti temetőben található, hiszen e két helyen temették el 19. és 20. századi építészettörténetünk legtöbb ismert alakját. E két temetőn kívül néhány síremlékkel hangsúlyozzuk egyéb fontos sírkertek, így különösen a nagy budapesti zsidó temetők, de vidéki temetőink szerepét is.
Bár legtöbb nagy építészünk és építőmesterünk síremléke a mai napig áll és megtalálható, addig nagyon sajnálatos, hogy néhány jeles alkotónk síremlékét hiába keressük, vagy ha megtaláljuk igen rossz állapotban láthatjuk. A fájóan hiányzó síremlékek közül mindenekelőtt Hild Józsefét említhetjük, a legveszélyeztetettebb állapotúak közül pedig Diescher Józsefét, amelynek helyreállítása reményeink szerint hamarosan megtörténhet. Számos meglévő és viszonylag jó állapotú síremlék azonban láthatóan évek óta gondozatlan, nincs aki letisztítsa, rendben tartsa azokat. E sorok arra is bíztatják az olvasót, hogy „fogadjanak örökbe” egy síremléket, járjanak ki rendszeresen, legalább évente egyszer a sírhoz, és tegyenek meg mindet, hogy megmaradjon az utókornak az emlékezés szép, méltóságteljes helyeként.

Pollack Mihály (1773-1855) síremléke. Tahitótfalu, temető
A következőkben pedig lássuk a főbb síremléktípusokat, melyek a 19. század közepétől napjainkig készültek. Időrendben haladva, a romantika korában meghalt nagy klasszicista építész, Pollack Mihály félköríves romantikus síremlékét láthatjuk. A románkorias stílusban megfogalmazott oszlopköteges oromzatos keretben nagyméretű kereszt áll.



A 19. század második felének építészsíremlékei között több aediculás megformálásút látunk, azaz az álló téglalap alakú feliratos sírtáblát pilaszterek vagy oszlopok keretezik, párkány és oromzat zárja le. Ennek számos – főként klasszicizáló és reneszánsz jellegű – változata létezik, íme néhány:



Brein Ferenc (1787-1834) síremléke. Nemzeti Sírkert
A Wieser család és Wieser Ferenc (1812-1869) síremléke. Nemzeti Sírkert


Diescher József (1811-1874) síremléke. Nemzeti Sírkert.
Eredetileg talán boltívet hordtak az oszlopok és azokon emelkedhetett a háromszögű oromzat
Buzzi Bódog síremléke. Nemzeti Sírkert

A Kasselik család és Kasselik Ferenc (1795-1884) síremléke. Nemzeti Sírkert.
Az aedicula baldachinná terebélyesedik széles alépítménnyel

Hudetz Antal (1845-1937) és családja síremléke. Nemzeti Sírkert

Hudetz János (1854-1930) és családja síremléke. Nemzeti Sírkert

Wellisch Alfréd (1854-1941) és Wellisch Andor (1887-1956) síremléke.
 Farkasréti temető. Görög dór oszlopos aedicula
Ybl Lajos (1855-1934) és Ybl Ervin (1890-1965) síremléke.
Nemzeti Sírkert. Sztélé és aediculaszerű forma kompozíciója
Az aediculás megoldás közeli rokona a historizmus korának sztéléje, amely többé kevésbé az antik minták után igazodik, de reneszánsz motívumokkal is gazdagítva.

Ybl Miklós (1814-1891) síremléke. Nemzeti Sírkert
Czigler Győző (1850-1905) síremléke. Nemzeti Sírkert






















Kauser József (1846-1919) síremléke. Nemzeti Sírkert
Baumgarten Sándor (1864-1928) síremléke. Nemzeti Sírkert























A 19. század legelterjedtebb reprezentatív síremlékformája az obeliszk, amit a 20. század első felében is széles körben alkalmaztak. Az általában talapzaton álló felfelé karcsúsodó négyszögű, felül piramidális formával zárt síremléktípus készülhetett világos anyagból, minden bizonnyal főként mészkőből, majd egyre gyakoribbá vált a sötét szürke vagy fekete gránit.

Szkalnitzky Antal (1836-1878) síremléke. Nemzeti Sírkert
Feszl Frigyes (1821-1884) síremléke. Nemzeti Sírkert




Rochlitz Gyula (1827-1886) síremléke. Nemzeti Sírkert
Lechner Ödön (1845-1914) síremléke. Nemzeti Sírkert






















Mende Valér (1886-1918) síremléke. Nemzeti Síkert
Rerrich Béla (1881-1832) síremléke. Nemzeti Sírkert






















A Steindl és Wagner család sírboltja, Steindl Imre (1839-1902) síremléke. Nemzeti Sírkert


Berczik Árpád író, a Berczik család és Berczik Gyula 
 (1853-1933) síremléke. Nemzeti Sírkert
Meinig Arthur (1853-1904) és fia síremléke.
Nemzeti Sírkert
























A Pecz család és Pecz Samu (1854-1922) síremléke.
Nemzeti Sírkert
Pogány Móric (1878-1942) síremléke. Nemzeti Sírkert























Az obeliszknek egy sajátos változata is elterjedt, amelynek felső lezárását nem piramidális, hanem nyeregtetőszerű forma zárja.

Az Áldásy család és Clark Ádám (1811-1866) síremléke.
Nemzeti Sírkert
Máltás Hugó (1829-1922) síremléke. Nemzeti Sírkert






















Lohr Antal (1824-1887) síremléke. Nemzeti Sírkert
Sándy Gyula (1868-1953) síremléke
Farkasréti temető














Petschacher Gusztáv (1844-1890) síremléke.
Nemzeti Sírkert













Az obeliszk karcsú magas formájának rokona a pillér és az oszlop, mely utóbbi elsősorban csonka – törött – formában látható. Erre egy fontosabb példát ismerünk: Petschacher Gusztáv síremlékét.




A pillérek alacsonyabb vagy magasabb változatban jelenhetnek meg, alacsonyabbként talán cippusnak nevezhetők. Nem ritkán urnák vagy vázák találhatók e pilléreken, és domborműves vagy szobrászati dísszel vannak ellátva.

Linzbauer István (1838-1880) síremléke. Nemzeti Sírkert

Ney Béla (1843-1920) síremléke. Nemzeti Sírkert
Kotsis Iván (1889-1980) síremléke. Farkasréti temető



Hauszmann Alajos (1847-1926) síremléke. N. S.
Nagy Virgil (1859-1921) síremléke. Farkasréti t.






















Lajta Béla (1873-1920) síremléke.
Kozma utcai izraelita temető
Bálint Zoltán (1871-1939) síremléke. Nemzeti Sírkert
























A fenti antik eredetű formákon kívül még egy ókori síremlék típus is képviselteti magát néhány két világháború között elhunyt nagy alkotónk esetében. Ez a szarkofág, amelynek oldalai kiválóan alkalmasak domborműves díszítések elhelyezésére.

Pákei Pákey Lajos (1853-1921) síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető

Wälder Gyula: Zielinski Szilárd (1860-1924)
síremléke. Nemzeti Sírkert
Alpár Ignác (1855-1928) síremléke. Nemzeti Sírkert



A Hikisch család és Hikisch Rezső (1876-1934) síremléke. Nemzeti Sírkert
Szintén a két világháború közötti évekre jellemző a barokk formák megjelenése a síremlékeken.

Dörschug Antal (1818-1875) és Majorossy Géza (1853-1906) síremléke. Nemzeti Sírkert
Korb Erzsébet festőművész és Korb Flóris (1860-1930) síremléke. Nemzeti Sírkert
Hübner Jenő (1863-1929) síremléke. Nemzeti Sírkert
Nagy építészeink, különösen egyes tekintélyes műegyetemi tanárok és kiemelkedő alkotók síremlékén az elhunyt portréját is elhelyezték.

Ybl Miklós

Czigler Győző
Nagy Virgil
Henszlmann Imre
Schickedanz Albert
Bálint Zoltán
Zielinski Szilárd
Egyes kiemelkedő életművű, vagy nagyszabású műveket tervező építészek síremlékén főbb műveiket bemutató domborműveket találhatunk. Így Hauszmann Alajos sírján a Királyi palota, Baumhorn Lipótén pedig a szegedi zsinagóga látható. Alpár Ignác szarkofágján az Ezredéves Kiállítás Történeti főcsoport épülete, népszerű nevén a Vajdahunyad vára, valamint a Szabadság téri Tőzsde és az Osztrák-Magyar Bank székháza képét helyezték el. Zielinski Szilárd szarkofágján szintén három jeles mérnöki alkotását látjuk, köztük a Margit szigeti víztornyot.

Baumhorn Lipót: a szegedi zsinagóga


Hauszmann Alajos: a Királyi palota


Alpár Ignác: az Ezredéves Kiállítás történeti főcsoport épületegyüttese


Ray Rezső Vilmos és Zielinski Szilárd: A Margit szigeti víztorony

Néhány esetben az építész szakmájára utaló domborműves díszítést is készítettek, leggyakrabban az építész tervezői eszközeit (körző és vonalzó), melyeket a rajzasztalon használt.

Linzbauer István


Lajta Béla
Medgyaszay István

Czigler Győző
Czigler Győző




















Nem egy síremléken monumentális szobrot helyeztek el. A fent fényképen ábrázoltakon kívül íme néhány szép példa:


Pucher István (1866-1938) síremléke. Nemzeti Sírkert


Kasselik síremlék. Nemzeti Sírkert
Schickedanz Albert (1846-1915) síremléke.
Nemzeti Sírkert
























A századforduló tájától egyre inkább háttérbe szorul az obeliszk, és a 20. század következő évtizedeiben a sztélé modernizált, kezdetben késői historikus, szecessziós, majd egyre leegyszerűsítettebb, végül teljesen tagozat- és díszmentes modern változata terjedt el. Ide soroljuk azt a síremléket is, amelyet Fellner Sándor tervezett feleségének, és ahol egy üres felület mutatja, hogy saját sírja is lett volna. Az 1857-ben született Fellner Sándor építész a budapesti gettóban halt meg 1944 novemberében.

Baumhorn Lipót (1860-1932) síremléke
Kozma utcai izraelita temető
Fellner Sándorné síremléke
Kozma utcai izraelita temető



Paulheim József (1848-1921) síremléke. Nemzeti Sírkert
Gerle Lajos (1863-1910) síremléke. Nemzeti Sírkert


















Árkay Aladár: Kallina Mór (1844-1913) síremléke.
Nemzeti Sírkert
Árkay Aladár (1868-1932) síremléke
Farkasréti temető






















Kunst Ottó és Wälder Gyula (1884-1944) síremléke.
Nemzeti Sírkert
Kozma Lajos (1884-1948) síremléke.
 Nemzeti Sírkert






















Reichl Kálmán (1879-1926) síremléke. Nemzeti Sírkert
Kollár József (1869-1943) síremléke.
Nemzeti Sírkert


















Möller István és Möller Károly síremléke
Farkasréti temető
Nyiri István (1902-1955) síremléke. Farkasréti temető
























Radó Sándor (1879-1941) síremléke. Farkasréti temető

Pogány Frigyes (1908-1976) síremléke. Farkasréti temető

Kós Károly (1883-1977) síremléke. Kolozsvár, Házsongárdi temető
A sztélé egyszerűbb rokona, leszármazottja a feliratos sírtábla, amely lehet álló vagy fekvő téglalap alakú.

Az Unger család és Unger Emil (1839-1873) síremléke. Nemzeti Sírkert
A Mentsik család és Kertész K. Róbert (1876-1951) síremléke. Farkasréti temető

Morbitzer Nándor (1874-1950) síremléke. Nemzeti Sírkert

Sziklai Zsigmond (1864-1937) síremléke. Farkasréti temető

A Blockner család és Hajós Alfréd (1878-1955) síremléke. Kozma utcai izraelita temető
 
20. században elterjedt egy a fentinél is környezetbe simulóbb megoldás, az egyszerű sírkőlap, a legtöbb esetben feliratos tábla nélkül.

Pártos Gyula (1845-1916) síremléke. Nemzeti Sírkert

Medgyaszay István (1877-1859) síremléke. Farkasréti temető

Ifj. Bobula János (1871-1922) síremléke. Farkasréti temető

Gerlóczy Zsigmond és Gerlóczy Gedeon (1895-1975) síremléke. Farkasréti temető

Rimanóczy Gyula (1903-1958) síremléke. Farkasréti temető

Menyhárd István (1902-1969) síremléke. Farkasréti temető

Az utóbbi évtizedekben a korábban szokásos típusoktól eltérő, egyedi megformálású síremlékek is születtek egyes nagy tervezőegyéniségek emlékére. A teljesség igénye nélkül néhány karakteres példa.

Molnár Farkas (1897-1945) síremléke. Farkasréti temető

Janáky István (1901-1966) és Janáky István (1938-2012) síremléke

Zádor Mihály (1929-2003) síremléke. Farkasréti temető

Makovecz Imre (1935-2011) síremléke. Farkasréti temető

A 20. században egyre gyakrabban találkozunk a hamvasztásos urnás temetéssel, a két világháború közötti modern építészet kiváló alakját, Fischer Józsefet és feleségét a jeles statikust, Pécsi Esztert ilyen sírban temették el.


Fischer József (1901-1995) és Pécsi Eszter (1898-1975) síremléke. Farkasréti temető


 Szöveg és fényképek: Rozsnyai József

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése