Közeledvén december utolsó napja, összegezhetjük az év eseményeit és eredményeit. Március 26-án megalapítottuk klubunkat, melynek célja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 19 és 20. századi építészeti témakörökkel foglalkozó művészettörténet szakos hallgatóinak és diplomásainak egy baráti-szakmai társaságba tömörítése. Klubestjeinken szakdolgozati és más építészeti témájú előadásokat, valamint kirándulási beszámolókat hallgathattunk meg. Nagy Dorottyának köszönhetően létrejött blogunk, de facebook-os csoportként is megjelentünk a világhálón Barna Andrea segítségével. Budán Hutvágner Zsófia szervezésében hegyvidéki sétán vehettünk részt, Pesten Gulyás Nóra vezetésével neogótikus templomokat és szecessziós lakóházakat tekinthettünk meg. Torma Ágnes szervezésében a CentrArt egyesülettel közösen vettünk részt műemlékes kiránduláson. Bor Ferenc művészettörténész, műemlékes szakember a Hungária fürdő frissen felújított épületegyüttesét mutatta be nekünk. Csáki Tamás művészettörténész az általa rendezett Lajta Béla kiállításon kalauzolt végig bennünket. Elsőévesként tehát szép eredményeket könyvelhetünk el, tartalmas élményekkel gazdagodtunk 2010-ben. Ezúttal is köszönjük a szervezők munkáját!
Minden kedves Klubtagunknak boldog új évet kívánok!
Rozsnyai József
2010. december 29.
2010. november 25.
AZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNÉSZEK KLUBJÁNAK ELSŐ, FÓTI KIRÁNDULÁSA
Az Építészettörténészek Klubjának első kirándulásán a CentrArt Egyesülettel közösen Fót nevezetességeinek megtekintését tűztük ki november első szombatjára. Elsőként a klasszicista Károlyi-kastélyba látogattunk el, ahol Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony vendégszeretetét élvezhettük. A '90-es évek közepétől Magyarországra visszatérő, egykori kastélyuk egy részét bérlő Károlyi házaspár az általuk létrehozott Károlyi Alapítvány céljaként nevezte meg ősük, Károlyi István művészetpártoló tevékenységének felelevenítését a jótékonysági és más tevékenységek mellett. A Károlyi házaspár reményét fejezte ki, hogy a klasszicista kastélyt múltjához méltó módon, korszerűen megújítva egy olyan galériát tervezhetnek és nyithatnak meg a látogatók számára, melyben képet alkothatunk egy 19. századi magyar reformkori arisztokrata család életéről.
Megköszönve a grófi család szívélyes fogadtatását, a Károlyi István építette római katolikus templomban folytattuk utunkat. Ybl e korai (1845-55) művében a romantikus stílus Friedrich Wilhelm von Gärtner és Karl Friedrich Schinkel müncheni és berlini közel egykorú templomaival rokon vonásokat fedezhettünk fel. Ugyancsak a romantikus stílus hazánkban ritkaságnak számító arabos formakincsével találkozhattunk a templom belső terében, a Magyarországon csaknem egyedülálló sztalaktitboltozatos Szent Lucentius-kápolna és a falakat borító dús ornamentális festése láttán.
Szomorúan állapítottuk meg, hogy ha a templom ereklyéjének foglalatát és padjait faragó egykori fóti szobrászművész szakértelméhez fogható restaurátorok végeznék is napjainkban a templom hosszan elhúzódó restaurálását, anyagi támogatás hiányában ugyancsak szünetelnének a restaurálási munkák (jelenleg, 2010-ben 10 éve húzódik a szentély seccoinak helyreállítása).
A Németh Kálmán (1903-79) alkotásaiból sugárzó szilárd meggyőződés és vallásos hit azonban reménnyel töltött el bennünket napunk végső állomásán, a szobrászművész fóti emlékházában.
A Lőcsei Pál és Veit Stoss örökségében többek között a nyírbátori Krucsay-oltárt és a garamszentbenedeki úrkoporsót restauráló 1979-ben bekövetkező haláláig Fóton élő szobrászművész fába vésett, saját házában ma is olvasható gondolatai Németh Kálmán szavaival élve bennünk is „új gyökeret vertek”.
A II. világháborúban és a kommunista hatalom által próbára tett, de meg nem alkuvó művész erős hite és hazaszeretete ma is sugárzik a Vörösmarty patriótizmusának (Németh Kálmán alkotásain Vörösmarty idézetekre lelhetünk) és az Eucharisztiában való hit szellemiségében a szobrász által egységesen berendezett (és utólag rekonstruált), könyvtárat is magába foglaló otthonában.
2010. november 13.
Fóti kaland
November 6-a jeles nap volt a klubunk életében. Ekkor ejtettük meg első közös nagy "vidéki" sétánkat. Fóton jártunk, méghozzá elég impozáns létszámmal. Torma Ági szervezésének köszönhetően három nagyon fontos helyszínen jártunk, személyesen találkozhattunk például a tündéri, közvetlen, aranyos, szeretetre- és tiszteletreméltó gróf Károlyi házaspárral: László úrral és feleségével, Erzsébet asszonnyal. Felejthetetlen élmény volt. Ezután következett a templom, amit a ragyogó időnek köszönhetően nagyon jól lehetett fotózni :) Arról, hogy mennyire gyönyörű és egyedülálló épület,
úgy gondolom, itt nem kell írnom. Látni kell.Továbbá jártunk még Németh Kálmán faszobrász emlékházában, ahol nemcsak egy ember, hanem egy sors, egy kor képével is meg lehet ismerkedni, ha a látogatónak van elég ideje.
Köszönet a kirándulásért a szervezőnek, Áginak! Nagyon kellemes nap volt!
2010. október 13.
Lajta Béla Virtuális Archívum
Mint tudjátok, hétfőn megnyílt a Fővárosi Levéltárban a Lajta Béla-kiállítás, mindenkinek csak ajánlani tudom. De ami talán még a kiállításnál is jobb, az ez a honlap, ami jelen esetben a kiállítási katalógust helyettesíti, meg persze sokkal több annál, hiszen nyitott, ingyenes és interaktív. Van rajta minden, amiről az egyszeri hallgató/kutató/érdeklődő álmodik, tervek, archív fotók, miegymás, minden csak néhány kattintásra. A készítők egy hónap türelmet kérnek még a befejezésig, de addig is lehet böngészni, ismerkedni vele, nekem nagyon megmozgatta a fantáziámat...
lajtaarchiv.hu
Jó böngészést!
2010. október 10.
a budavári palota egykor és ma
Horváth Peti barátunk hívta fel erre a figyelmemet, és kérte, hogy osszam meg veletek:
http://www.youtube.com/watch?v=V0El1Oa_Ivg&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=V0El1Oa_Ivg&feature=related
2010. október 3.
Védjük a városvédést
Bár most Ráday Bácsira kicsit haragszom a Bécsi utca miatt, de a műsora megérdemli az aláírásom:
http://www.vfszhungarianostra.hu/
http://www.vfszhungarianostra.hu/
2010. október 2.
2010. szeptember 30.
Tiltakozó demonstráción jártunk
A Váralja Szövetség egy kulturális kezdeményezés, amit gimnazisták hoztak létre 2007-ben. Legújabb megmozdulásukat ma - szeptember 30-án - tartották az V. kerületi Bécsi utcai bontások ellen. Klubunk képviseletében Telek Ágnessel mi is jelen voltunk a kb. száz főre rúgó kis tömegben. Amennyiben elindulnának a bontások, a szervezet élőlánccal tiltakozna. Igazi sikert akkor tudna elérni a tiltakozó kezdeményezés, ha több civil szervezet is összefogna, és több közéleti személyiség is csatlakozna, ahogyan az Andrássy úti egykori MÁV nyugdíjintézeti bérház (később Balett Intézet) esetében is történt. Reméljük mindkét esetben sikerül jobb belátásra bírni a bontást kilátásba helyező beruházókat!
2010. szeptember 29.
Csütörtökön tüntetés a Bécsi utcáért!!
Sziasztok!
Aki még nem tudja (fészbúkon már toborozzák az embereket):
"A Váralja Szövetség figyelmeztető demonstrációt tart 2010. szeptember 30-án, csütörtökön 17 órai kezdettel az V. kerületi Polgármesteri Hivatal épülete előtt (Erzsébet tér 4.). Mint ismeretes, egy befektető a belvárosi Bécsi utca történelmi épületeit elbontaná, s a helyszínen a Zeppelin névre hallgató 16 szintes üveghotel épülne fel. Az utolsó lehetőség, hogy megakadályozzuk a műemléki épületek lebontását - jöjjön el Ön is!"
Mint látjátok 17:00-kor van a gyülekező, aki tud jöjjön el és szóljon minél több ismerősnek!
Közös ügyünk!
Ágnes
2010. szeptember 28.
Zebrák kontra verdák
A hangzatos cím egy, az építész-blogok körében igen népszerű témát takargat. Bizonyára sokatoknak feltűnt, hogy budapesti körútjainkon több helyütt építenek zebrás átjárókat az aluljárós megoldás helyett. A változás oka a villamosmegállók akadálymentesítési programja, sokakban (leginkább az autósokban) heves ellenérzéseket vált ki. Véleményük szerint ez a megoldás a dugók kialakulásának melegágya, és mint olyan zavarja és lassítja a közlekedést.
Szubjektív véleményem szerint a zebrák szép, új világa a gyalogos-igények megtestesülése, régi álmaiknak beteljesülése. Egy dolog, hogy az ember természeténél fogva szeret a napfényben, és nem pedig a dohos aluljáróban sétálni. Ám a másik dolog az, hogy a felszíni átjárók segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők, és az időskorúak mindennapjaiban. Azt, hogy ezek a zebrák szükségesek, és valódi emberi igény hívta életre őket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kálvin térnél máris tömegek használják őket az alámerülés helyett. (A lassan elkészülő, ám biztató változásokon keresztülment Kálvin tér témája talán még a jövőben elő fog kerülni...) A Ferenc körúti csomópontnál eltűntek az úttesten átrohanó gyalogosok, és a villamosból kiszállva, felszabadultan várják a lámpák "zöldülését"...
Sajnos az ilyen csomópontok valódi zölddé válására még sokat kell majd várni. A verda-pártiaknak igazuk van abban, hogy két különböző típusú közlekedés keresztezése a forgalom lassulásához vezet. Ám kérdem én, ha igaz is, amit állítanak, probléma ez? Probléma lenne, ha az autósok rájönnének, hogy van más lehetőség is eljutni A-ből B-be, mással mint kocsival?
Nyáron Graz-ban jártam. Meglepetten tapasztaltam, hogy a városközpontban lépésben járnak a villamosok, sőt a gyalogosok és a kerékpárosok egyenrangú felei az autókkal közlekedőknek. Öltönyös-és kiskosztümös hölgyek is bringára ülnek, és vígan tekerik. Ha a közlekedés lelassul Budapest belvárosában is, akkor talán rájövünk majd, hogy van más alternatíva is…no, nem az, hogy verda helyett zebrára üljünk…
Szubjektív véleményem szerint a zebrák szép, új világa a gyalogos-igények megtestesülése, régi álmaiknak beteljesülése. Egy dolog, hogy az ember természeténél fogva szeret a napfényben, és nem pedig a dohos aluljáróban sétálni. Ám a másik dolog az, hogy a felszíni átjárók segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők, és az időskorúak mindennapjaiban. Azt, hogy ezek a zebrák szükségesek, és valódi emberi igény hívta életre őket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kálvin térnél máris tömegek használják őket az alámerülés helyett. (A lassan elkészülő, ám biztató változásokon keresztülment Kálvin tér témája talán még a jövőben elő fog kerülni...) A Ferenc körúti csomópontnál eltűntek az úttesten átrohanó gyalogosok, és a villamosból kiszállva, felszabadultan várják a lámpák "zöldülését"...
Sajnos az ilyen csomópontok valódi zölddé válására még sokat kell majd várni. A verda-pártiaknak igazuk van abban, hogy két különböző típusú közlekedés keresztezése a forgalom lassulásához vezet. Ám kérdem én, ha igaz is, amit állítanak, probléma ez? Probléma lenne, ha az autósok rájönnének, hogy van más lehetőség is eljutni A-ből B-be, mással mint kocsival?
Nyáron Graz-ban jártam. Meglepetten tapasztaltam, hogy a városközpontban lépésben járnak a villamosok, sőt a gyalogosok és a kerékpárosok egyenrangú felei az autókkal közlekedőknek. Öltönyös-és kiskosztümös hölgyek is bringára ülnek, és vígan tekerik. Ha a közlekedés lelassul Budapest belvárosában is, akkor talán rájövünk majd, hogy van más alternatíva is…no, nem az, hogy verda helyett zebrára üljünk…
Nádasdy-kastély, Nádasdladány
Hétvégén befejeződött a nádasdladányi Nádasdy-kastély homlokzatfelújítása. Ebben a megszépült állapotban érdemes vetni rá egy pillantást, legalább virtuálisan.
A kastély építési munkái 1873-ban kezdődtek, tervezője Linzbauer István volt. Az építkezés során felhasználták a falu korábbi tulajdonosainak, a Schmidegg-családnak egyemeletes, szerény barokk kúriáját, ebből lett a kastély északi szárnya, ahol a vendégszobák kaptak helyet. Az épület 1876-ra lényegében elkészült, a reprezentatív belső terek (faburkolatos könyvtár, kápolna, nyitott fedélszékes ősgaléria) azonban csak az 1880-as évek végére készültek el, ekkor Linzbauer halála miatt már Hauszmann Alajos vezette a munkákat.
A stílusválasztás az Erzsébet-kori Anglia, a Tudor-kor stílusára esett, ebben része lehetett a Nádasdyak angol eredetét valló családi legendának is. Az építettető, Nádasdy Ferenc könyvtárában ott volt Joseph Nash: The mansions of England in the olden times című munkája, így valószínű, hogy ő szabta meg az új birtokközpont stílusát.
A belső terek kialakítását a kor legjelentősebb mesterei végezték. A könyvár és az Ősök Csarnoka faburkolatait Thék Endre készítette, a kovácsolt vas csillárok és korlátok Jungfer Gyula munkái.
A család és a vendégek kényelmét gáz-, majd villanyvilágítás, légfűtés és a telefon egyfajta elődje, a beszélőcső-hálózat szolgálta.
A parkban istállók, pálmaház és fácánkeltető is helyet kapott, ezek ma már nem állnak, ahogyan az épület hátsó homlokzatához csatlakozó télikert sem.
A századforduló táján élénk társasági élet folyt a kastélyban, azonban a harmincas évekre a család annyira elszegényedett, hogy már csak néhány szobát tudtak fenntartani az épületben, így érte őket a háború. A családfő, Nádasdy Ferenc elesett, a család elmenekült. Az épületet a háború után államosították, működött benne községi óvoda, rendőrség, TSZ-iroda, vegyesbolt is, több szolgálati lakással.
1982-től a 1994-ig üresen állt, ez az időszak ártott legtöbbet az állapotának. 1994-től a Műemlélek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van.
A tetőfelújítás, valamint a faburkolatos termek gombátlanítása már korábban megtörtént. A jelenlegi felújítás a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg, és az utolsó "pillanatban " történt, mivel jelentős felületeken már teljesen hiányzott a vakolat, erősen vizesedett a pince, az ablakok hiányoztak, vagy hibásak voltak, a fagy évről évre jelentős károkat okozott a csőrendszerben. Természetesen helyükre kerültek a hiányzó, vagy sérült díszítőelemek is.
A kastély építési munkái 1873-ban kezdődtek, tervezője Linzbauer István volt. Az építkezés során felhasználták a falu korábbi tulajdonosainak, a Schmidegg-családnak egyemeletes, szerény barokk kúriáját, ebből lett a kastély északi szárnya, ahol a vendégszobák kaptak helyet. Az épület 1876-ra lényegében elkészült, a reprezentatív belső terek (faburkolatos könyvtár, kápolna, nyitott fedélszékes ősgaléria) azonban csak az 1880-as évek végére készültek el, ekkor Linzbauer halála miatt már Hauszmann Alajos vezette a munkákat.
A stílusválasztás az Erzsébet-kori Anglia, a Tudor-kor stílusára esett, ebben része lehetett a Nádasdyak angol eredetét valló családi legendának is. Az építettető, Nádasdy Ferenc könyvtárában ott volt Joseph Nash: The mansions of England in the olden times című munkája, így valószínű, hogy ő szabta meg az új birtokközpont stílusát.
A belső terek kialakítását a kor legjelentősebb mesterei végezték. A könyvár és az Ősök Csarnoka faburkolatait Thék Endre készítette, a kovácsolt vas csillárok és korlátok Jungfer Gyula munkái.
A család és a vendégek kényelmét gáz-, majd villanyvilágítás, légfűtés és a telefon egyfajta elődje, a beszélőcső-hálózat szolgálta.
A parkban istállók, pálmaház és fácánkeltető is helyet kapott, ezek ma már nem állnak, ahogyan az épület hátsó homlokzatához csatlakozó télikert sem.
A századforduló táján élénk társasági élet folyt a kastélyban, azonban a harmincas évekre a család annyira elszegényedett, hogy már csak néhány szobát tudtak fenntartani az épületben, így érte őket a háború. A családfő, Nádasdy Ferenc elesett, a család elmenekült. Az épületet a háború után államosították, működött benne községi óvoda, rendőrség, TSZ-iroda, vegyesbolt is, több szolgálati lakással.
1982-től a 1994-ig üresen állt, ez az időszak ártott legtöbbet az állapotának. 1994-től a Műemlélek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van.
A tetőfelújítás, valamint a faburkolatos termek gombátlanítása már korábban megtörtént. A jelenlegi felújítás a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg, és az utolsó "pillanatban " történt, mivel jelentős felületeken már teljesen hiányzott a vakolat, erősen vizesedett a pince, az ablakok hiányoztak, vagy hibásak voltak, a fagy évről évre jelentős károkat okozott a csőrendszerben. Természetesen helyükre kerültek a hiányzó, vagy sérült díszítőelemek is.
2010. szeptember 15.
Örökség hétvége - MOST! (szept. 18-19.)
Gondolom, ezt nem kell ragozni :)
Senkiről nem tételezem fel, hogy elfelejti, de sajnos velem majdnem megtörtént, ezért rakom ki ide, hátha valaki hálás lesz érte :)
http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=felhivas#
Senkiről nem tételezem fel, hogy elfelejti, de sajnos velem majdnem megtörtént, ezért rakom ki ide, hátha valaki hálás lesz érte :)
http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=felhivas#
Zeneakadémia
Meghívó:
A kiürített Zeneakadémia szeptember 20-án d.e. 10-kor bejárható. Az épületet a
felújítás építész tervezői - Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc - és a
műípari részletek restaurálását-megújítását koncipiáló Dávid Ferenc mutatja
be. Találkozó az épület Liszt Ferenc téri kapujánál.
A kiürített Zeneakadémia szeptember 20-án d.e. 10-kor bejárható. Az épületet a
felújítás építész tervezői - Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc - és a
műípari részletek restaurálását-megújítását koncipiáló Dávid Ferenc mutatja
be. Találkozó az épület Liszt Ferenc téri kapujánál.
2010. július 30.
Néhány kép a Szabadkán lebontandó épületekről
Az előző hozzászólás kiegészítéseként,gondoltam hasznos ha feltöltök néhány képet azon utcákról, házakról,melyek a tervek szerint hamarosan lebontásra kerülnek,hogy egy új városrész épülhessen fel Szabadkán.
Ahogy erről már korábban is szó esett,nem elsősorban a szecessziós emlékek,hanem Szabadka mezővárosi jellege sérülne a bontások által. Bár szecessziós emlék már lett bontás áldozata - gondolok itt az egyik már lebontott Raichle palotára -a pusztítás korántsem akkora,mint arról a média beszámolt.
Szomorú azonban,hogy a tervek szerint lebontásra kerülne az utolsó képen látható Fekete Fürdő épülete is, mely láthatóan igen rossz állapotban van. A fürdő egy bérház udvarán keresztül,magas növényzeten átgázolva közelíthető meg,ám megéri. Egykori víztartályai, vízvezetékei is megtekinthetők.
2010. július 27.
Beszámoló a Szecessziós kalandozások a történelmi Magyarországon című kirándulásról
Július 9-17 között egy spec. koll. keretében, a PPKE 41 hallgatójával, egy külsős hallgatóval, Székely Miklós tanár úrral és Boci-sofőrrel felfedezőúton vettünk részt, melynek célja a századfordulós magyar építészet vidéki alkotásainak megismerése volt. A következő útvonalon haladtunk: Budapest, Kecskemét, Szeged, Szabadka, Újvidék, Bácskeresztúr, Zombor, Palics, Magyarkanizsa, Zenta, Nagykikinda, Arad, Temesvár, Vajdahunyad, Vízakna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Budapest. A kirándulás résztvevői közül rajtam kívül tízen klubunk tagjai, így közvetlenül érint bennünket az ügy. A rekkenő hőség által akadályoztatott kirándulás jó hangulatban telt, úgy gondolom, rengeteg - nem csak műemléki - élménnyel tértünk haza.
A számos nagyobb-kisebb igényességgel helyreállított vagy helyreállításra váró délvidéki és erdélyi épület megtekintésén túl a Délvidék legjelentősebb századfordulós városában, Szabadkán szembesültünk a botrányos hírű bontási terv valóságával. Mindenekelőtt Székely Miklós fáradozásainak köszönhetően reálisabb képet kaptunk a valóban bontani tervezett városrészekről. Megnyugtató, hogy a szűk belvárost alig érinti a terv, valódi műemléki érték itt nem pusztul el. Sajnálatos azonban, hogy a belváros külső részén a régi épületek közül elsősorban földszintes, ha kimagasló műemléki értéket nem is képviselő, de a város történetének szerves részét képező házakat terveznek lebontani, köztük egy fürdőépületet. Az utóbbi időkben épült nagy társasházak - amilyeneket feltételezhetően a lebontandók helyére terveznek - igénytelen tucattermékek az esetek többségében, így nagy a valószínűsége annak, hogy a régi hangulatos utcaképek helyét ormótlan, jellegtelen elemekből összeálló városképek veszik majd át. Aki teheti, a közeljövőben látogasson el Szabadkára, hogy átélje még a régi város hangulatát!
2010. július 21.
Bécsi utca, ég veled!
Elszomorító cikk a hg.hu-ról:
"Bécsi utca, ég veled!"
Facebook tiltakozó oldal:
Mentsük meg a lebontástól a belvárosi Bécsi utca műemlék jellegű épületeit!
Tiltakozó aláírásgyűjtés az Építészfórumon:
Aláírható állásfoglalás a történeti értékek rombolása ellen - V. kerület, Bécsi utca
2010. július 15.
Séta a XII. kerületben
Július 10-én, szombaton tartottuk első, családias hangulatú sétánkat a XII. kerületben. Első állomásunk az Adonisz utcai ún. Repos-villa volt, majd a közeli Városkutat látogattuk meg. A Jókai-emlékszobában (Költő u. 21.) a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársának segítségével betekintést nyerhettünk az író svábhegyi mindennapjaiba, családi életébe. (Az író kertje, magánélete, recepciója iránt érdeklődőknek ajánlom a Budapesti Negyed két Jókai-számát, itt vannak.)
Meglátogattuk a közeli Karczag-villát is (Diána u. 17/a), egyrészt, hogy megcsodáljuk Hild József egyik legszebb villáját, másrészt, hogy szörnyülködjünk annak állapotán...Íme:
A hegyről lefelé útba ejtettük a Hofhauser Elek 1890-ben épült házát. (Kékgolyó u. 17.)
Természetesen nem mentünk el szó nélkül a séta során utunkba eső szép és/vagy érdekes épületek mellett sem...
Reméljük, hogy a további sétákat sikerül alkalmasabb időpontokban, kisebb kánikulában, de legalább ilyen kellemes hangulatban tartanunk!
Meglátogattuk a közeli Karczag-villát is (Diána u. 17/a), egyrészt, hogy megcsodáljuk Hild József egyik legszebb villáját, másrészt, hogy szörnyülködjünk annak állapotán...Íme:
A hegyről lefelé útba ejtettük a Hofhauser Elek 1890-ben épült házát. (Kékgolyó u. 17.)
Természetesen nem mentünk el szó nélkül a séta során utunkba eső szép és/vagy érdekes épületek mellett sem...
Reméljük, hogy a további sétákat sikerül alkalmasabb időpontokban, kisebb kánikulában, de legalább ilyen kellemes hangulatban tartanunk!
2010. július 12.
Kedvcsináló
Kedves Klubtársak!
Mivel kevesen tudtuk megnézni a Hungária fürdőt, szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy az Oszkó Ági által elkészített és körbeküldött doodle-táblázatban ( http://www.doodle.com/
Üdv,
Zsófi
2010. július 6.
Hungária fürdő
Kedves Érdeklődők!
Bizonyára Ti is hallottátok, hogy nemrég feltámadt hamvaiból a Dohány utcai Hungária fürdő. Csütörtök reggel 9 órakor tart épületbejárást Bor Ferenc, aki a restaurálási munkákat irányította. Találkozó a Fürdőben (Dohány utca 44.)!
2010. július 5.
Köszöntő és köszönet
Kedves Klub- és Blogtársak!
Nagy-nagy örömmel látom, hogy megszületett internetes fórumunk! Köszönjük Nagy Dórinak az ötletet és a megvalósítást! Bízom benne, hogy blogunk sok örömet okoz majd mindannyiunknak, és szakmai épülésünknek is szilárd alapja lesz. Sok jó beszélgetés, vita folyhat majd itt, de remélem az ellenségeskedés, veszekedés elkerül bennünket. Buzdítanék mindenkit, hogy írjunk sokat a blogra, bármikor, amikor eszünkbe jut valami érdekes, tapasztaltunk valami izgalmasat. Tegyünk fel képeket, hogy minél színesebb legyen a felület.
Mindenkit szeretettel üdvözlök Sopronból!
Rozsnyai József
Nagy-nagy örömmel látom, hogy megszületett internetes fórumunk! Köszönjük Nagy Dórinak az ötletet és a megvalósítást! Bízom benne, hogy blogunk sok örömet okoz majd mindannyiunknak, és szakmai épülésünknek is szilárd alapja lesz. Sok jó beszélgetés, vita folyhat majd itt, de remélem az ellenségeskedés, veszekedés elkerül bennünket. Buzdítanék mindenkit, hogy írjunk sokat a blogra, bármikor, amikor eszünkbe jut valami érdekes, tapasztaltunk valami izgalmasat. Tegyünk fel képeket, hogy minél színesebb legyen a felület.
Mindenkit szeretettel üdvözlök Sopronból!
Rozsnyai József
2010. július 4.
Köszöntő
Kedves végzett és végzendő Kollégák! :)
Megragadnám az alkalmat, hogy újabb örömteli lépésünkre emlékeztessem a társaságot. Úgy látszik, terveink megvalósításában megállíthatatlanok vagyunk: megszületett a blogunk! Köszönet a létrehozásért Dórinak! Remélem, mindenki szívesen fogja tudni használni és sajátjaként tud majd rá tekinteni.
De nem is folytatnám az ömlengést, én is szeretném felhívni egy szépségre a figyelmeteket, ezúttal nem egy egész honlapra, "csak" egy épületre, egészen pontosan egy templomra (katt!) Itt sajnos csak 3 részletfotó van, az alaprjaz c. lapban publikáltak róla a 2008 nov-dec-i számban, ott több is volt. Szerintem zseniális. Legyen ilyen ez a blog is: tiszta, egyértelmű, egy nemes cél szolgálatába állítva (na, megint egy kis ömleng... :)
Ne feledjük, (aki tud jönni) szombaton 10-től séta!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)