A hangzatos cím egy, az építész-blogok körében igen népszerű témát takargat. Bizonyára sokatoknak feltűnt, hogy budapesti körútjainkon több helyütt építenek zebrás átjárókat az aluljárós megoldás helyett. A változás oka a villamosmegállók akadálymentesítési programja, sokakban (leginkább az autósokban) heves ellenérzéseket vált ki. Véleményük szerint ez a megoldás a dugók kialakulásának melegágya, és mint olyan zavarja és lassítja a közlekedést.
Szubjektív véleményem szerint a zebrák szép, új világa a gyalogos-igények megtestesülése, régi álmaiknak beteljesülése. Egy dolog, hogy az ember természeténél fogva szeret a napfényben, és nem pedig a dohos aluljáróban sétálni. Ám a másik dolog az, hogy a felszíni átjárók segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők, és az időskorúak mindennapjaiban. Azt, hogy ezek a zebrák szükségesek, és valódi emberi igény hívta életre őket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kálvin térnél máris tömegek használják őket az alámerülés helyett. (A lassan elkészülő, ám biztató változásokon keresztülment Kálvin tér témája talán még a jövőben elő fog kerülni...) A Ferenc körúti csomópontnál eltűntek az úttesten átrohanó gyalogosok, és a villamosból kiszállva, felszabadultan várják a lámpák "zöldülését"...
Sajnos az ilyen csomópontok valódi zölddé válására még sokat kell majd várni. A verda-pártiaknak igazuk van abban, hogy két különböző típusú közlekedés keresztezése a forgalom lassulásához vezet. Ám kérdem én, ha igaz is, amit állítanak, probléma ez? Probléma lenne, ha az autósok rájönnének, hogy van más lehetőség is eljutni A-ből B-be, mással mint kocsival?
Nyáron Graz-ban jártam. Meglepetten tapasztaltam, hogy a városközpontban lépésben járnak a villamosok, sőt a gyalogosok és a kerékpárosok egyenrangú felei az autókkal közlekedőknek. Öltönyös-és kiskosztümös hölgyek is bringára ülnek, és vígan tekerik. Ha a közlekedés lelassul Budapest belvárosában is, akkor talán rájövünk majd, hogy van más alternatíva is…no, nem az, hogy verda helyett zebrára üljünk…
Szubjektív véleményem szerint a zebrák szép, új világa a gyalogos-igények megtestesülése, régi álmaiknak beteljesülése. Egy dolog, hogy az ember természeténél fogva szeret a napfényben, és nem pedig a dohos aluljáróban sétálni. Ám a másik dolog az, hogy a felszíni átjárók segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők, és az időskorúak mindennapjaiban. Azt, hogy ezek a zebrák szükségesek, és valódi emberi igény hívta életre őket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kálvin térnél máris tömegek használják őket az alámerülés helyett. (A lassan elkészülő, ám biztató változásokon keresztülment Kálvin tér témája talán még a jövőben elő fog kerülni...) A Ferenc körúti csomópontnál eltűntek az úttesten átrohanó gyalogosok, és a villamosból kiszállva, felszabadultan várják a lámpák "zöldülését"...
Sajnos az ilyen csomópontok valódi zölddé válására még sokat kell majd várni. A verda-pártiaknak igazuk van abban, hogy két különböző típusú közlekedés keresztezése a forgalom lassulásához vezet. Ám kérdem én, ha igaz is, amit állítanak, probléma ez? Probléma lenne, ha az autósok rájönnének, hogy van más lehetőség is eljutni A-ből B-be, mással mint kocsival?
Nyáron Graz-ban jártam. Meglepetten tapasztaltam, hogy a városközpontban lépésben járnak a villamosok, sőt a gyalogosok és a kerékpárosok egyenrangú felei az autókkal közlekedőknek. Öltönyös-és kiskosztümös hölgyek is bringára ülnek, és vígan tekerik. Ha a közlekedés lelassul Budapest belvárosában is, akkor talán rájövünk majd, hogy van más alternatíva is…no, nem az, hogy verda helyett zebrára üljünk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése