Hétvégén befejeződött a nádasdladányi Nádasdy-kastély homlokzatfelújítása. Ebben a megszépült állapotban érdemes vetni rá egy pillantást, legalább virtuálisan.
A kastély építési munkái 1873-ban kezdődtek, tervezője Linzbauer István volt. Az építkezés során felhasználták a falu korábbi tulajdonosainak, a Schmidegg-családnak egyemeletes, szerény barokk kúriáját, ebből lett a kastély északi szárnya, ahol a vendégszobák kaptak helyet. Az épület 1876-ra lényegében elkészült, a reprezentatív belső terek (faburkolatos könyvtár, kápolna, nyitott fedélszékes ősgaléria) azonban csak az 1880-as évek végére készültek el, ekkor Linzbauer halála miatt már Hauszmann Alajos vezette a munkákat.
A stílusválasztás az Erzsébet-kori Anglia, a Tudor-kor stílusára esett, ebben része lehetett a Nádasdyak angol eredetét valló családi legendának is. Az építettető, Nádasdy Ferenc könyvtárában ott volt Joseph Nash: The mansions of England in the olden times című munkája, így valószínű, hogy ő szabta meg az új birtokközpont stílusát.
A belső terek kialakítását a kor legjelentősebb mesterei végezték. A könyvár és az Ősök Csarnoka faburkolatait Thék Endre készítette, a kovácsolt vas csillárok és korlátok Jungfer Gyula munkái.
A család és a vendégek kényelmét gáz-, majd villanyvilágítás, légfűtés és a telefon egyfajta elődje, a beszélőcső-hálózat szolgálta.
A parkban istállók, pálmaház és fácánkeltető is helyet kapott, ezek ma már nem állnak, ahogyan az épület hátsó homlokzatához csatlakozó télikert sem.
A századforduló táján élénk társasági élet folyt a kastélyban, azonban a harmincas évekre a család annyira elszegényedett, hogy már csak néhány szobát tudtak fenntartani az épületben, így érte őket a háború. A családfő, Nádasdy Ferenc elesett, a család elmenekült. Az épületet a háború után államosították, működött benne községi óvoda, rendőrség, TSZ-iroda, vegyesbolt is, több szolgálati lakással.
1982-től a 1994-ig üresen állt, ez az időszak ártott legtöbbet az állapotának. 1994-től a Műemlélek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van.
A tetőfelújítás, valamint a faburkolatos termek gombátlanítása már korábban megtörtént. A jelenlegi felújítás a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg, és az utolsó "pillanatban " történt, mivel jelentős felületeken már teljesen hiányzott a vakolat, erősen vizesedett a pince, az ablakok hiányoztak, vagy hibásak voltak, a fagy évről évre jelentős károkat okozott a csőrendszerben. Természetesen helyükre kerültek a hiányzó, vagy sérült díszítőelemek is.
A kastély építési munkái 1873-ban kezdődtek, tervezője Linzbauer István volt. Az építkezés során felhasználták a falu korábbi tulajdonosainak, a Schmidegg-családnak egyemeletes, szerény barokk kúriáját, ebből lett a kastély északi szárnya, ahol a vendégszobák kaptak helyet. Az épület 1876-ra lényegében elkészült, a reprezentatív belső terek (faburkolatos könyvtár, kápolna, nyitott fedélszékes ősgaléria) azonban csak az 1880-as évek végére készültek el, ekkor Linzbauer halála miatt már Hauszmann Alajos vezette a munkákat.
A stílusválasztás az Erzsébet-kori Anglia, a Tudor-kor stílusára esett, ebben része lehetett a Nádasdyak angol eredetét valló családi legendának is. Az építettető, Nádasdy Ferenc könyvtárában ott volt Joseph Nash: The mansions of England in the olden times című munkája, így valószínű, hogy ő szabta meg az új birtokközpont stílusát.
A belső terek kialakítását a kor legjelentősebb mesterei végezték. A könyvár és az Ősök Csarnoka faburkolatait Thék Endre készítette, a kovácsolt vas csillárok és korlátok Jungfer Gyula munkái.
A család és a vendégek kényelmét gáz-, majd villanyvilágítás, légfűtés és a telefon egyfajta elődje, a beszélőcső-hálózat szolgálta.
A parkban istállók, pálmaház és fácánkeltető is helyet kapott, ezek ma már nem állnak, ahogyan az épület hátsó homlokzatához csatlakozó télikert sem.
A századforduló táján élénk társasági élet folyt a kastélyban, azonban a harmincas évekre a család annyira elszegényedett, hogy már csak néhány szobát tudtak fenntartani az épületben, így érte őket a háború. A családfő, Nádasdy Ferenc elesett, a család elmenekült. Az épületet a háború után államosították, működött benne községi óvoda, rendőrség, TSZ-iroda, vegyesbolt is, több szolgálati lakással.
1982-től a 1994-ig üresen állt, ez az időszak ártott legtöbbet az állapotának. 1994-től a Műemlélek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van.
A tetőfelújítás, valamint a faburkolatos termek gombátlanítása már korábban megtörtént. A jelenlegi felújítás a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg, és az utolsó "pillanatban " történt, mivel jelentős felületeken már teljesen hiányzott a vakolat, erősen vizesedett a pince, az ablakok hiányoztak, vagy hibásak voltak, a fagy évről évre jelentős károkat okozott a csőrendszerben. Természetesen helyükre kerültek a hiányzó, vagy sérült díszítőelemek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése