 |
| Vásárhelyi Látóhatár III/3 (2012), 9.o. |
Ismert épületek alig ismert tervezője
Hatvan éve hunyt el Reich Ede,
egykori vásárhelyi főmérnök majd műszaki főtanácsos. Nevéhez számos fontos
helybeli épület fűződik, magát az építészt mégsem ismerjük igazán. Jelen
írásomban ezért az ismeretlenség homályából igyekszem kiemelni őt.
Reich Ede 1877. július 19-én
született Budapesten. Apja Reich Ignác, anyja Ausinger Mária. 1895-ben
érettségizett a budai főreáliskolában, majd a királyi József Műegyetem
építészmérnök szakán tanult. 1899-ben diplomázott. A Gregerson műszaki cégnél
kezdett dolgozni, majd a Győr-dombóvári vasútépítés egyik mérnöke lett. 1902-ben
költözött Hódmezővásárhelyre, miután Lukács György főispán ideiglenesen városi
másodmérnökké nevezte ki. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal élete végéig
városunkban élt.
Már első évében komoly feladatot
kapott: neki kellett átdolgoznia a Szarvas Vendéglő László Richárd és Ferencsik
Aladár készítette terveit, mert azok nem feleltek meg az előírásoknak. Ezután
az építkezés művezetését is rá bízták. A vendéglő, mely ma a tűzoltóságnak ad
otthont 1904-re készült el. Reich a feladatát annyira jól végezte, hogy a
közgyűlés még külön tiszteletdíjjal is jutalmazni akarta, amelyet végül mégsem
kapott meg. Nevét, képességeit és megbízhatóságát viszont így is megismerte a
város, és még jelentősebb feladatokkal látták el.
Ilyen volt például a sok vitát
kiváltó városi közvágóhíd építése. Ehhez az első terveket szintén 1902-ben
készítette, melyeket a pénzügyi helyzet miatt többször kényszerült módosítani,
majd teljesen új változatokat is rajzolt. Hosszú tervezési fázis után az
építkezés végül 1909-ben indult meg, a következő évben pedig el is készült a
vágóhíd. Ez az épületegyüttes is jól sikerült, így Makó városa is Reich Edét
bízta meg az ottani vágóhíd terveinek elkészítésével.
 |
| A kútvölgyi szanatórium |
A vágóhíddal párhuzamosan
dolgozott Reich a városi közkórházon is. A terveket ugyan Hübner Jenő
műépítész, a kor kórházépítő specialistája készítette, azonban a művezetést a
város Reich Edére bízta. Az építkezés két évet vett igénybe, 1909 végére
készült el. A tervek ezúttal Orosháza városának tetszettek meg és másolatokat
kértek Reichtől.
 |
| A strandfürdő |
E nagyszabású feladatok sikeres
megoldásának eredményeképpen 1908-ban – miután Borsos József addigi főmérnök
Debrecenbe költözött – Spilka Antal főispán Reich Edét nevezte ki városi
főmérnökké. Pályája tehát felfelé ívelt, és feladatai is akadtak bőven. Egyik
legjelentősebb művét, a kútvölgyi szanatóriumot is 1908-ban kezdte tervezni,
majd az építkezés művezetését is ő végezte. Az intézmény nagy sikernek örvendett,
négy évvel később máris bővíteni kellett, majd a húszas évek végén, az ország
gazdasági helyzetének konszolidációját követően ismét bővítették, szintén Reich
– részben modern stílusú – tervei szerint. A két világháború közötti épületei
közül fontos kiemelni még a strandfürdőt (1929), valamint Földes Béla királyi
közjegyző Kossuth téri házát (1933), melyet sajnos utólag durván átalakítottak.
 |
| Földes Béla háza |
Az ilyen nagyobb szabású épületek
mellett kevésbé látványos munkák sorát is ő tervezte: egy óvodát, hat tanyai
iskolát, valamint a belváros útjainak keramittal illetve aszfalttal való
burkolását is. Rengeteget köszönhetett tehát neki a város. A kor azonban
kegyetlen volt vele, 1944-ben származása miatt deportálták. Innen még
visszatért, de egészségi állapota leromlott. Ráadásul házát idegenek foglalták
el, akikkel hosszú ideig kellett egy fedél alatt élnie. 1952-ben hunyt el, a
vásárhelyi izraelita temetőben nyugszik. Sok vásárhelyi épülete azonban őrzi
emlékét. (A dolgozat a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárában
őrzött dokumentumok alapján készült.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése