A barokktól a historizmuson és a népi építészeten át a szocreálig

A Pázmányos Építészettörténészek Klubja szeptember 24-én egynapos tanulmányi kirándulásra érkezett Gödöllőre, Rozsnyai József Tanár Úr vezetésével. A részt vevő klubtagok: Baldavári Eszter, Juhász Gabriella, Mándl Evelin, Pleskovics Viola és én.

A város komolyabb jelentőségűvé Grassalkovich Antal (1694-1771) idején vált. A főúr eredetileg köznemesi származású volt, de figyelemre méltó jogi és pénzügyi karriert befutván grófi rangig és a Magyar Kamara elnöki tisztségéig ívelt pályája. Mária Terézia hű támogatójaként sereget szervezett a királynő sziléziai háborúihoz. A katolikus vallású birtokos székhelyéül tette meg Gödöllőt, s az addig református lakosság rekatolizálása jegyében született meg a Klubunk által elsőként megtekintett műemlék, a Maria Immaculata szobor is. Martin Wögerl barokk oszlopa 1749-ben készült el. A csoport tagjai észrevételezték a posztamens domborműveinek plasztikusságát, kidolgozottságát, bár jóllehet az oszlop sokszori felújítása miatt ma már nem teljesen őrzi hűen az eredeti képét. Szentek szobrai, nagyméretű mécsesek fölött emelkedik az oszlop kompozícióját lezáró Mária alak.

A kirándulás következő állomása Grassalkovich kastélya volt. Az épületegyüttes 1741-től öt periódusban épült fel.  A tervezők Mayerhoffer András és János, Nicolaus Pacassi és Gföller Jakab voltak. Az első szakasz részeként megszületett főhomlokzat még jelentősen eltért a ma láthatótól (a középső rizalit kevéssé ugrott előre, és háromszögű oromzattal zárult, a szélső rizalitok fölött középkori várakat idéző tornyok emelkedtek). A szakirodalomban szokás Grassalkovich kastélytípusról beszélni a tört íves oromzat és a kupolatetős középrizalit okán. A kastély alaprajza kettős U alakú, s a kontinens nyugatabbi példáinál megszokottól eltérően nyitott felével fordul a park felé. Az egyik szárnyba templomot építtetett a főúr, mely egyúttal a település katolikus templomaként is funkcionált a rekatolizáció szellemében.

A közvélemény gyakran azt állítja, hogy a gödöllői épületegyüttes lenne a legnagyobb, magyarországi barokk kastély. Szerintem e vélekedés nem számol a magyar Versáliaként is emlegetett Eszterházával, igaz elpusztult az ottani parkban lévő épületek egy része. Továbbá a gödöllői kastély főhomlokzata izgalmas alkotás, ám a további szárnyak homlokzatai nem nagyon múlják felül az egykorú átlagos barokk házak architektúrájának színvonalát.

1867-ben az Andrássy Gyula vezette magyar kormány a királyi udvar rendelkezésére bocsátotta a kastély-együttest. A kettős kupolát a korábbi kutatás Ybl Miklós nevével hozta kapcsolatba, de később kiderült, ez barokk kori vonása az épületnek. Erzsébet királyné sok időt töltött a kastélyban. Kétségkívül szerette a magyarokat, ám újabb kutatások szerint e vonzalom eredete azzal magyarázható, hogy a császárné ellenséges érzelmeket táplált a magyarokat megvető anyósa iránt. De a Sissy mítosz mindig is kiváló turisztikai vonzerő marad a kastély számára.

Miután a csoport megcsodálta az épület belső tereit, elsétáltunk a parkban álló pálmaházba, mely virágkertészeti üzletként is funkcionál.

Következő úti célunk a vasútállomás mellett lévő Királyi váróterem volt. Sajnos, ennek csak az exteriőrjében gyönyörködhettünk, mivel épp esküvőt tartottak benne. Az 1874-ben épült kis, neoreneszánsz „ékszerdoboz” terveit Rochlitz Gyula rajzolta meg. A pavilon feladata a királyi pár méltó körülmények közötti fogadása volt. A második világháborúban kiégett. A 60-as években manzárdját csonkolt tetőformával pótolták, belsejét is modernizálták. Csipkerózsika álmából 2011-ben ébredt fel az épület, amikor az eredeti állapotoknak megfelelően kívül-belül újraalkották. Hasonló restauráció várható a közeljövőben a budapesti királyi palota esetében is.

Ezt követően a Szent István Egyetem neobarokk együttesét vettük szemügyre, melyet 1923-1929-ig építettek Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei szerint. Pontosabban nem igazi neobarokk a stílusa (az a korszak a 19. század végén véget ért), hanem a Gábor Eszter által újhistorizmusnak nevezett, az első világháború utáni modernebb historizálás szellemében jelentkező neobarokk. Mint ismeretes, a kutatástörténetben 1980-as években jelentkező fordulat előtt a műtörténészek nagy részének a szemében a historizmus korszaka igen le volt becsülve, az újhistorizmus, így a szóban forgó épület pedig még inkább. Az épület főhomlokzata előtti parkban áll Kálmán herceg (IV. Béla öccse) lovas szobra. Ez Róna József alkotása a budai várban lévő Savoyai Jenőt ábrázoló lovas szoborhoz hasonlóan.

Az egyetem mögötti dombtetőn álló víztornyot 1955-ben emelték Jánossy György tervei alapján. Nyerstégla felületét eredetileg fehérre festették. A tetején lanterna formájú, üvegezett acélszerkezetű kilátó magasodik. A torony sok szempontból modern alkotás, de a zárópárkány, az ablakok és a portál keretezése klasszikus elemek, ami a szocreálra jellemző. Ugyanis Magyarországon a szocreál építészeti stílus kidolgozásakor merítettek a hagyományainkból, mégpedig a reformkori klasszicizmus formakincsét elevenítették fel. A bejárat fölötti kőtábla Borsos Miklós műve, témája: Ariont megmenti egy delfin. Lenn, az épület körül négyzetes kőoszlopok sorakoznak zodiákus jelekkel.

A gödöllői művésztelep egyik alapítójaként ismert Nagy Sándor festő műteremházát látogattuk meg ezután. A villát tervező Medgyaszay István oeuvre-je az erdélyi népi építészet  hatása alatt áll. A nyerstégla és a (faragott) fa építőanyagok burkolatlanul láthatók a gödöllői épület külsején.

Utunkat egy kortárs művel zártuk: a Nagy Tamás tervei alapján 2007-re elkészült Szentháromság templommal. Nyerstégla homlokzatok, U alaprajz, szögletes tömbök (leszámítva a szentély szegmensívét), és - a modern templomok legjavától eltérően – torony jellemzik az exteriőrt. A szentélyben lévő 63 színes üvegablak az Alexander Szkrjabin-féle zene és szín összefüggés rendszer alapján a Kyrie eleison dallamát sugallja. Az épületegyüttes még egy kápolnát, egy parókiát és egy közösségi házat is magában foglal.

A meglehetősen sokrétű programunkat nem sikerült teljesen kiviteleznünk: a máriabesnyői kegytemplom felkeresésére már nem maradt időnk. Besötétedett, mire a hévvel visszaértünk az Örs vezér terére.

A cikk szerzője: Jeney András

Képek: Jeney András, Juhász Gabriella és Rozsnyai József

Felhasznált irodalom:

Dávid Ferenc: A gödöllői kastély feltárása. In: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, 1990. Eger, 1991.

Hahner Péter: 100 történelmi tévhit. Budapest, 2010.

Pazár Béla: Gödöllői víztorony. In: Jánossy György építőművész. Szerk.: Ferkai András, Budapest, 2000.

http://epiteszforum.hu/godolloi-Szentharomsag-templom Letöltés: 2016. 09. 26.