„Egyszerű vonalakban tiszta színezés” – A Magyar Építészeti Múzeum Róth Miksa kiállítása a De la Motte-Beer-palotában

"Egyszerű vonalakban tiszta színezés" címmel nyílt kiállítás december 18-án a Budai Várban, a Dísz tér 15. szám alatt álló De la Motte-Beer-palotában, ahol Gellér Katalin, az MTA tudományos főmunkatársa, valamint Ritoók Pál, a Forster Központ elnökhelyettese és a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményvezetője mondott köszöntőbeszédet.  Az Építészeti Múzeum Róth-hagyatékának alkotásait bemutató kiállítás fő koncepciója az volt, hogy az iparművész tervezői tevékenységét illetve munkásságát az építőművészet oldaláról mutassa be. A De la Motte-Beer-palota impozáns enfilade térsora és a szobák freskódíszítése kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy a művészi kivitelezésű színes, önmagukban is képzőművészeti értéket képviselő tervlapok épülettípusok köré csoportosítva legyenek bemutatva. Ennek megfelelően az első szobában, az ún. Téli ebédlőben lett kialakítva az „Alkotó szoba”, amely nemcsak a művész életével kapcsolatos adatokat és történeteket tartalmazza, hanem maga a látogató is alkotóvá válthat a Róth ablakmintákból elkészített színezők segítségével. A második szoba, az egykori Szalon rózsamotívumos freskói között szerepelnek a legismertebb hazai középületekhez készített tervlapok. Az Országház, az Országos Levéltár, a Gresham-palota és a Zeneakadémia mellett olyan banképületekhez készített munkák is láthatók, mint a Nádor utca 16. szám alatti egykori Magyar Agrár –és Járadékbank nagyméretű Merkúr alakos ablakterve, vagy a Török Bankházhoz készített mozaikkompozíció két tervváltozata. A bemutatott alkotások közül a legnagyobb méretű (175x77 cm), külön plexi állványon álló tervlap a mexikói Nemzeti Színház színpadnyílása felett elhelyezett mozaikhoz készült, amelyet Kőrösfői-Kriesch Aladár tervei alapján Róth Miksa készített 1909-ben. 

A harmadik szobában, az egykori házi kápolna falain Passió-jelenetek láthatóak, ezért a Róth-hagyaték egyházi vonatkozású alkotásai kaptak itt helyet. Ez a szekció több, a művész pályafutásával kapcsolatos érdekes adalékot tartalmaz, elsősorban a máriafalvi templom és a Szent István Bazilika vonatkozásában. A szoba talán legreprezentatívabb eleme a lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájába készített üvegablakok bemutatása, valamint a szoba sarkában álló eredeti műhelymunka Krisztus alakjával. 

Az utolsó két szobában, amelyek közül az elülső volt a Hálószoba, intimitása miatt a magánépítkezésekhez: bérházakhoz és villákhoz készült legszemrevalóbb terveknek ad otthont. A Kasselik Jenő (a Citadella-tervező Kasselik Ferenc fia és Kasselik Fidél építész unokája) által építtetett bérházhoz készített Artemisz-motívumos art deco stílusú ablak vázlata mellett, az Esztergom-Budapest vasúti híd kivitelezésében résztvevő Giovanni Marsaglia milánói palotájához készült „Max Roth” aláírással ellátott festett és maratott ablaktervek is láthatóak. Mivel a Róth-hagyaték legdekoratívabb akvarelljei és rajzai jelzés és évszám nélküli darabok, a koncepció kiegészül a századfordulón népszerű növényi és állati szimbólumok bemutatásával. Ezekhez kapcsolva látható galambokkal, hattyúval és pávával, valamint liliomokkal, írisszel és gránátalmával díszített művészi kivitelű vázlat is, de megjelennek ifjú leányok, fuvolázó fiú, lant és vitorlás hajó is. 

A De la Motte-Beer-palota 2016. január 4-én nyitja meg újra kapuit, a kiállítás pedig február 29-ig látogatható.

Sebestyén Ágnes Anna társkurátori munkáját és Hack Róbert valamint Bélavári Krisztina fotóit megköszönve kíván Minden kedves olvasónak Áldott békés karácsonyi ünnepet és sikerekben gazdag új esztendőt a kiállítás kurátora:

Baldavári Eszter