Schiffer Miksa (1867-1944) a villa építtetője a kor egyik leggazdagabb magyarja volt Goldberger Leó textilgyáros után. A szegény sorsú családból származó mérnök és vállalkozó a királyi József Műegyetemen tanult, és szerzett oklevelet 1889-ben. Megismerkedett a Grünwald építési vállalkozó testvérpárral és feleségül véve testvérüket Saroltát beházasodott a családba, így a cég neve ezek után „Grünwald testvérek és Schiffer”-ként szerepel a nyilvántartásokban. Számos ismert építkezésnél találkozhatunk ezzel a névvel kivitelezőként, például a marosvásárhelyi Kultúrpalotánál, az Anker palotánál, a margitszigeti Strandfürdőnél, a csendőrségi új laktanyánál vagy a Káposztásmegyeri Főtelepnél. Az 1910-ben alapított „Palatinus Rt.”-nek majd az 1913-ban az „Ogulin-országhatárszéli Vasút Építő Rt.”-nek már ő volt a bejegyzett vezérigazgatója. Vagyonát sikeres vasútépítésekkel, közszállításokkal és telekvásárlásokkal gyarapította. A Margit sziget magasságában a pesti oldalon, illetve a Falk Miksa-, Nádor- és Alkotmány utcában lévő telkek a cég tulajdonában voltak, 1911-ben kérték fel Vidor Emilt az ottani házak tervezésére. Ezek a Palatinus házak a korban igen modernnek számítottak, a tágas és világos lakások valamennyiéhez tartozott központi porszívó, a folyóvíz pedig a Margit szigetről érkező termálvíz volt.
A Schiffer-villa
egykor (a Vágó-hagyatékból) és ma
Munkája mellett szívesen
foglalkozott lótenyésztéssel. Érdekes adalék a személyiségéhez, hogy lovait
egészen addig nem a saját nevén futtatta, amíg sikereket nem ért el velük.
Jelentős volt műtárgy gyűjtő tevékenysége is: perzsaszőnyegeket vásárolt,
később festményeket és szobrokat is. Leltár nem készült ezekről, de tudomásunk
van Iványi Grünwald Béla, Csók István, Rippl Rónai József képekről, és Fémes
Beck Vilmos szobrokról. Gyűjteményét többek között a dolgozó szobájában
állította ki, így a megrendelők a tárgyak által is megbizonyosodhattak
vagyonáról. Producere volt az 1931-es első magyar hangosfilmnek a Kék
bálványnak, amely sajnos nem ért el nagy sikereket. Nagyszentmiklóson és Ercsin
is vásárolt birtokot, ez utóbbin foglalkozott ménesének gyarapításával is.
A Kernstok Károly
által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett Árkádia-jelenetes ablak a
hallban
Négy lánya született, és egyes
források szerint egy fia is, akit betegsége miatt eltitkoltak. Schiffer
katolikus vallásúnak keresztelkedett át, lányai kiházasításánál is lényeges
szempont volt a vallási és vagyoni háttér. Franciska Terbócz Imre felesége
lett, Piroska báró Podmaniczky Attilához ment hozzá, Erzsébet Ordódy Bélához
aki később a Palatinus Rt. vezérigazgatója lett, Katalin pedig gróf Wimpffen
Ferenccel kötött házasságot az egyetemi templomban. Felesége, Sarolta 1936.
június 1-jén hunyt el a Margitszigeti szanatóriumban cukorbetegségben, s június
3-án temették el a Kerepesi úti temető családi sírboltjában. 1944-ben a német
megszállás után a Gestapo elvitte Schiffer Miksát pár napra, valószínűleg a
vagyonról módon a visszatérése után néhány nappal
szívrohamban meghalt.
Szívmotívumos
zárcímek
A Vágó József által tervezett Munkácsy Mihály utca 19/b szám alatti villa
1910 és 1912 között épült, s egyik különlegessége, hogy az utca vonalától kb.
30 méterre húzódik. A kőlapokkal burkolt főhomlokzat lábazata szokatlanul magas,
mert az alagsor a föld felett helyezkedik el, a lábazat felső szintje pedig a
terasz mellvédjének magasságában fut körbe. Az előszobából lépcsőn juthatunk
fel a hallba, az épület központi terébe, amelybe a hatalmas, 7 méter széles Kerstok
Károly által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokon jut be a „megszínesített
napfény”. A két szint magasságú galériás helyiség köré szerveződik L alakban a többi
tér: a dolgozó (úri) szoba, a kisszalon (zeneterem), a nagyszalon és a két
részre osztható ebédlő. A nagyszalon társalgófülkéjének legmeghatározóbb művészeti alkotása a Rippl-Rónai
József által készített pannó volt, amely Schiffernét és lányait ábrázolta a
nagyszentmiklósi kastély kertjében. A kisszalon berendezése egységesebb, támlás-
és karosszékei a Wiener Werkstätte hatásáról árulkodnak.
Róth Miksa műhelyében készültek a
madármotívumos üvegablakok, a kékeszöld, eozinos mázas gombszegéllyel díszített
Zsolnay csempekompozíciók szintén madarakat ábrázolnak.
A századfordulón kiteljesedő
törekvés, a Gesamkustwerk tökéletes példája jelenik meg ebben az épületben. Az
építész nemcsak a terek funkcióját hangolta össze úgy, hogy a lehető legpraktikusabb
és legotthonosabb lakás öltsön alakot, de az egyes bútorok, használati tárgyak
formái is harmonizálnak, még annak ellenére is, hogy a Wiener Werkstätte ihlette
geometrikus minták keverednek a tízes évek népies proto-art deco
ornamentikájával. Sőt, pontosan e kettősség miatt nem hathattak idegenül a
Schiffer Miksa által gyűjtött perzsa szőnyegek sem. A Vágó által tervezett
bútorok közül mindössze az egyedi készítésű tálalószekrény maradt meg, amely ma
is látható az egykori nagyszalonban. A Schiffer-család 1945-ig lakhatott a
villában, melyet az államosítás után többször is átépítettek, egy emelettel
bővítették, ekkor tűnhetett el a homlokzati sgraffito. 1958-tól a HUNGAROFRUCT székháza volt, majd az
1990-es években került a Vám- és Pénzügyőrség használatába. Jelenleg a
Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum (PAM) állandó kiállításának és a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal egyes szerveinek ad otthont.
Vágó József építőművészetében a
kor két nagyszerű alakjának, Otto Wagner és Lechner Ödön hatása fedezhető fel.
Az építész 1911-ben A Ház című folyóiratban írt „Wagner és Lechner” címmel a
két modern építészről, melyben a ,,harcos természetet" (Wagner) és a
,,vándor prófétát” (Lechner) a „feltörő művészet két nyíló virágának” nevezte,
akiknek „keze alatt a technika csodái művészi virágot hajtanak, a gépek holt
munkája életre kél. Mindazt, amit a technika, a higiénia, a társadalomtudomány,
az esztétika eddig földerített, azt mind egyesítették egy egységgé, ünnepi
ajándékképpen adva át az emberiségnek. Tied a levegő, a világosság, mely jól
épített szobádba hatol, tied a gáz, a villany, a telefon: a technika minden
vívmánya csak arra van, hogy életedet itt könnyűvé, kellemessé tegye." Ezek
a szavak jellemzik a leginkább a Schiffer-villa összművészeti törekvését is.
Szöveg és képek: Andrássy Dorottya és Baldavári Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése