Anyag, participáció, lakhatás, design and build, kultúra. A társadalmi elkötelezettséget vállaló építészet globális aktualitásáról írtunk korábban. Hogy ezzel milyen relációban áll építészetünk, ezen öt kulcsfogalom köré rendezve tudósít a tavaly márciusban Budapesten (idén a debreceni MODEM-ben) megrendezett Think Global, Build Social! címet viselő kiállítás.
2010-ben a New York-i MoMA adott teret az elmúlt évtizedek szociális építészeti jelenségeinek, melynek kurátora, Andres Lepik, 2013-ban nyitott tárlatot a frankfurti Építészeti Múzeumban hasonló tartalommal. A Magyarországra érkezett utazó kiállítás a budapesti Goethe Intézet és a Hello Wood szervezésében valósult meg, mely a 21. század szociális építészetének legjelentősebb nemzetközi eredményei mellett a magyar szekcióban hazai tervezők munkáit vonultatta fel Builders/Építők címmel. Magyar építészek főként lokális problémákra reflektáló törekvései közt szerepelt többek közt a monori biobrikett-szárító (Kemes Balázs és csapata, 2014), a markóci közösségi ház (Holczer Veronika), de a Himaláján és Kambodzsában megvalósult projekteket is bemutatták, melyek mind közös misszióval generáltak valódi változásokat. Részvétel alapú építészet, mely nem gazdasági termék. Közösségi tervezés, mely az érintett lakosság bevonásával teremt együttműködést. Eszköz. A segítségnyújtás eszköze. Bízunk az építészetben, sok még a megválaszolatlan kérdés.
æktivátorok. Helyi aktív építészet / Fábián Gábor, Fajcsák Dénes
(ARKT Művészeti Ellátó a 15. Velencei Építészeti Biennálén)
 |
| æktivátorok.Helyi aktív építészet / Fábián Gábor, Fajcsák Dénes |
A 2016-os Velencei Építészeti Biennálé vezérelveivel összhangban a magyar pavilon a közösségépítés, fenntarthatóság, újrahasznosítás kérdéseire reagálva mutatott be egy egri történetet, melynek a két fiatal egri építész mellett civilek, helyi építőipari szakiskolások és elítéltek mind aktív szereplői voltak. A helyszín egy elmúlásra ítélt (egykor Gamesz irodaként működő) épület a Gárdonyi kertben, melyet tőke nélkül, a rendelkezésre álló eszközökkel, helyben talált elemek másodlagos felhasználásával írtak át élő közösségi térré (ARKT Művészeti Ellátó, Fábián Gábor, Fajcsák Dénes, Simon Orsolya, Eger, 2014). A nemzetközileg is elismert projektet bemutató kiállítás minimális eszközzel, zsaluelemekből készült körasztalhoz ülve elevenítette fel az „aktivátorok” munkáját, melynek eredménye az érdeklődők számára virtuálisan bejárhatóvá vált.
ARTKAZAL nád panzió / Nagy Csilla, Tóth Zoltán
(Mórahalom)
 |
| ARTKAZALnád panzió / Nagy Csilla, Tóth Zoltán |
Aktualizált tradíció halk dala szól a szerb-magyar határ melletti kisvárosból, ahol a hagyományos technológia új köntöst kapott. Magyarország rendkívül gazdag építészeti nyersanyagban (nád, szalma, kő, agyag), a jelenkori építészet azonban elenyészve használ nádat. A vályogépítészet holtnak tűnt hagyományához hasonlóan, a nád alkalmazásának is akadnak jeles újraélesztői, mint Svédországban a Tåkern-tó madárvédelmi terület partján vagy a hollandiai Delf területén, de nagy az érdeklődés a dánok körében is. Az épület szigetelését, valamint a szerkezetek légzését kettős nádszövet biztosítja, egyfajta klímahomlokzatként funkcionálva. A hagyományok felhasználása lehetőség, mellyel kisebb ökológiai lábnyomot hagyva Mórahalmon környezettudatosság, „helyénvalóság” és esztétikai érték karöltve várja a pihenni vágyókat. Coda: Abból kell dolgoznunk, amink van.
Meséskert Tagóvoda / Archikon Építésziroda
(Budapest)
 |
| Meséskert Tagóvoda / Archikon Építésziroda |
„Lendületben a XIII. kerület!” fejlesztési program keretében valósult meg hazánk első passzívház óvodája az Archikon Építésziroda tervei alapján. Az iroda a 2014-ben átadott 100 lakásos Passzívházával kapcsolódott be a 21. század egyik legnagyobb hatású építőipari innovációjába, de példaértékű tervezői szemléletmódjukat fémjelzi a Himalájában épült szolár iskola tervezésében való részvételük is (Csoma Szobája Alapítvánnyal közösen, Zangla, 2012-2015). Mosolygó éllovas a panelek és irodaházak közt, mely önmagát is játékként aposztrofálja. Az elbontott korábbi óvodaépület szerkesztési elvét követve, a térelosztás megmaradt, de a tömeg felszabadult, melyet négyzetes homlokzati nyílásainak kusza ritmusa erősít. Színkavalkád helyett napsárga vezet végig a házon, melyet Ferth Tímea grafikái gazdagítanak. Hőhídmentesség szempontjából bravúros a födém játékos átlyuggatása, így a „formaillesztő doboz” a természet játéka, napfényt juttatva a belső térbe. Pollen és allergénmentes, friss, szűrt levegő, folyamatos légcsere által csökkentett párakicsapódás, hússzor több energia megtakarítás, minimalizált hőveszteség, beépített automata árnyékolás. A kicsik már most többet tudnak.
MOME Műhelyház / Csomay Zsófia, Németh Tamás
(Budapest)
 |
| MOMEMűhelyház / Csomay Zsófia, Németh Tamás |
Első állomás! Több, mint hatvan éve indult útnak az a gondolat, miszerint a Farkasdy Zoltán tervezte Zugligeti úti épület már a helyfoglalás során sem bizonyult elegendőnek az egyre bővülő funkcionális igények biztosítására. A manuális funkciók összpontosítását, többek közt a Kinizsi utcába kiszorult műhelyek „hazatérését” szolgálja a MOME Campus-fejlesztés folyamatának elsőként megvalósult eleme, a Műhelyház. Az állandó szükséghelyzetre korábban Nagy Tamás, ezt követően 2008-tól Reimholz Péter tervváltozatai keresték a megoldást, majd halála után, 2010-ben felesége, Csomay Zsófia és Németh Tamás kaptak megbízást. Az eredeti tömegformát megtartva, de azt elfordítva, a campus zöldterületének terhelése mérséklődött. A homlokzat fekete téglás, nyers textúráját nagyméretű nyílások sora tagolja, mely elengedhetetlen elem volt a transzparencia, a műhelyek közti intenzív kapcsolat és a flexibilitás szempontjai mellett. A növekvő igények miatt, a Műhelyházzal szoros egységet alkotva várható ez évben a Média-és Műteremház tömbje, a műhelyek mellett teret adva a média szakok stúdióinak, továbbá az építészek tárgy- és téralkotó laborjainak. Az épületegyüttes, mely a jövőben a Technológiai Parkot alkotja, része lesz annak a Kreatív Innovációs Tudásparknak, mely az egyetem teljes campusának megújítását jelenti. Végállomás: várhatóan 2018-ban.
Közép-európai Egyetem (CEU) Campus-bővítés I. üteme /
O’Donnell + Tuomey Architects, M-Teampannon Kft. (Budapest)
 |
| Közép-európai
Egyetem (CEU) Campus-bővítés I. üteme / O’Donnell + Tuomey Architects, M-TeampannonKft. |
Szintén az oktatás térigényei kerülnek előtérbe a CEU Campus-bővítés nemrég átadott első ütemének kapcsán, de a budai környezettel ellentétben itt adott egy sűrű belvárosi szövet, műemlék épületek sora, világörökségi terület, ahol az ír tervezőpáros a magyar M-Teampannon Kft.-vel együttműködve volt hivatott a párbeszéd alakítására. Viszonylag csendben, már 2012-ben elkezdődött a tervezés, melynek területe hat telket foglal magába, és melynek első lépcsőfoka, a Nádor utcai, Hild József tervezte (1841) klasszicista lakóház belső átformálásával és egy új tömb kiépítésével valósult meg. Az oktatási és kulturális célú épületek tervezésében gyakorlott építészek elsődleges szempontja volt az épület környezetével, a szomszédos épületekkel, a Dunával és a belső udvarokkal folytatott kommunikációja, valamint publikus, a várost befogadó zónák kialakítása. A kortárs homlokzatalakítást ebben leginkább a súlyos anyagválasztás segíti, tiszteletben tartva konzervatív szomszédait, miközben erős dinamikájával a zárt sorú utcasíkot némileg megbontja. Érzéki anyaghasználat, bontott tégla, faburkolatok, nyersbeton és fém finom rétegei következetesen alakítják a belső tér világát, melynek térstruktúrája az udvarból irányított vertikális nyitással töri át a tetőt. Az írországi kulturális központjuknál alkalmazott közlekedőkhöz hasonlóan terek közti átkötésekkel alakít kapcsolatokat és idézi az eredeti gangos udvarokat. 21. századi minőség, funkcionalitás. Most akkor szerencsésnek tartjuk a CEU-sokat!?
Nemzeti Tenisz Edzőközpont / Kendik Géza, A4 Stúdió
(Budapest)
Itthon dübörög a sportberuházások időszaka (zúgolódik is sok vita), ám tekintetünket most emeljük magasra, íme Mátyás-hegy új színfoltja. Fiatalos lendülettel ékelődik a budai hegyoldalba a Nemzeti Tenisz Edzőközpontja, az egykori Bányászati Vállalat teniszcentrumának helyén. Köztudott, hogy a 80-as évek végén Andre Agassi hozott színeket a fehérbe öltözött sportba és e gondolattal azonosul a homlokzat, melynek rézsútos lamellái vörös salak színét és a természet zöldjét viselik. A háromszintes épület a tenisz világsztárjainak és a hazai ikon, Taróczy Balázs javaslataival valósult meg a korábbi tarthatatlan körülményekkel szakítva. Nagy üvegfelületei mögött éttermek, irodák, bírói helyiségek kaptak helyet, míg a friss színek intimebb funkciókat, öltözőket, szállodai szobákat, rehabilitációs központot rejtenek.
 |
| NemzetiTenisz Edzőközpont / Kendik Géza, A4 Stúdió |
Rudapithecus Látványtár és Tanösvény /
Narmer Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskola (Rudabánya)
 |
| Rudapithecus Látványtár és Tanösvény / Narmer Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskola |
Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark /
Csontos Györgyi DLA, Adorján Anna (Ózd)
Európában reneszánszát éli az ipari területek rehabilitációja. Már a múlt század második fele, az 1960-as évek óta fókuszban van az ipari örökség védelmének fogalma, Magyarországon pedig az utóbbi évtizedekben erősödött meg ennek gyakorlata. Példaként említhetjük a budapesti Ganz gyár egykori ipari területén létrejött Millenáris Parkot vagy a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet, mellyel párhuzamosan vált kulturális metropolisszá a német vaskohászat múltját őrző Ruhr-vidéki ipari terület (Zollverein élménypark, Essen). A rozsdaövezetek rehabilitációja közt Ózd, az egykori acélipari központ gyártelepének sorsa régóta napirendi téma. Az 1845-től működő acélgyártás a rendszerváltást követően leépült, maga után hagyva egy másik kor emlékét őrző organizmus szerveit. Új tartalommal leheltek életet a tervezők a korábban megcsonkított (2000-es évek elején a kéménysort felrobbantották) ipari esztétikum képviselőibe, mely folyamat első eredményét – Csontos Györgyi évtizedes erőfeszítéseit követően – a múzeum bővítési igénye kapcsán megfogalmazott ipari skanzen területének megtervezése jelentette (2013). Az acélgyártás interaktív megismerésére hívó, felgyűrődő betonpavilonokkal mozgatott táj az Erőmű és a Fúvógépház közt létrejövő területre ékelődött be. Ezt követően újult meg az Erőmű csarnoképülete, ahol az eredeti elemek megőrzésének hangsúlya mellett a déli homlokzat expandált fémlemezzel borított, új bővítményt kapott, egy új kor új (digitális) rétegeként. A digitális archiválás oktatói és kiállítási központjának terében fehér rámpa lebeg, mely két szintet átfogva juttat fényt a pinceszintre. 2014-ben kezdődött meg a Fúvógépház felújítása, Nemzeti Filmtörténeti Élményparknak helyet adva. Az épület hosszában húzódó green-box erős gesztussal fordul ki az ablakokon, eltérő méretű térbővületeket létrehozva, mely a csarnok klasszikus arányait megbontja. Nagyvonalú újraprogramozás, mely tiszteletben tartva a múltat, vállalja az elmúlást. A gyár hangja már nem szól, de alig dobogó szíve most talán újra ver.
Szöveg: Frankó Mónika |
| Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark / Csontos Györgyi DLA, Adorján Anna |
Források: a képaláírásokra kattintva megnyithatók.
