2018. augusztus 8.

Látogatás a Nyugdíjbiztosítási Székházban

Budapest első felhőkarcolójának épületét kívánta megismerni az, aki klubunkkal 2018. április 13-án, pénteken 14:00-től ellátogatott a Fiumei úti Nyugdíjbiztosítási Székházba.


A korai időpont dacára egész sokan összegyűltünk, és szigorú biztonsági intézkedések közepette beléptünk az épületbe. A programot egy kis vetítéssel kezdtük az 5. emeleten, ahol vezetőnk Nagy Sándor jóvoltából bőséges ismereteket szerezhettünk az intézmény történetéről és az épületről is. 


Megtudtuk, hogy állami nyugdíjbiztosítás 1892 óta létezik Magyarországon, és 1907-ben találták meg azt a telket, ahova a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár épületét el kívánták helyezni. A tervezésre 1910-ben írták ki a pályázatot, ahol többek között pályáztak a Jónás testvérek, a Hegedűs Ármin-Bőhm Henrik építészpáros is, de végül Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el a kivitelezést 1911 tavaszán. Az épületet 1913-ban adták át. Később, 1927-ben további biztosítási területeket csatoltak az intézményhez, ekkor az Országos Társadalombiztosítási Intézetnek, OTI-székháznak nevezték az épületet. 


A funkcióbővülés egyenes következménye lett, hogy a házat is bővíteni kellett, így 1929-31 között megépült a második szárny és a torony is. A bővítési munkákra a korábbi tervezőpárost kérték fel, de segédkezett Sós Aladár és Komor János is a munkákban. A torony 18 emelet és majd 70 méter magas lett, ez volt az első „magasház” hazánkban, és itt használtak először ún. „keszon-alapozást”, ami a rezgésmentesítésért felelt. Az ekkor használt bauxitbeton később nem valósult eléggé megfelelőnek, így 1969-ben a megromlott alapozóanyag szilárdságra tekintettel a felső 8 emeletet elbontották, így az épület legszebb részét, a pártázatot is. (Mint utóbb megtudtam ezek nagy része a Seenger kőfaragó-műhelyben készült.) Ekkor, 1969-ben távolították el a tornyok sarkairól a haraszti mészkő szobrokat is, melyek Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Horvay János, Sidló Ferenc és Körmendy Frim Jenő munkái. Túránk során keresztül-kasul bejártuk az épület rejtett zugait, eljuthattunk a díszterembe az 5. emeleten, amely eredetileg tanácsterem volt, később moziteremként is funkcionált és egyéb kulturális funkciókkal is bírt. Az itt található üvegablakokat Gábor Móric és Márton Ferenc tervezte.

Az épületet 2002-2004 közt újították fel, amikor is felmerült a torony visszaépítésének terve is, amelyet végül elvetettek. A felújítási munkákért Görgényi Judit belsőépítészt az Év belsőépítésze díjjal is kitüntették. Az itt dolgozók tanúsága szerint egy élhető, kedvező munkakörülményeket nyújtó épületet terveztek, melyet a Kulturális Örökség Napjain bárki, de előzetes bejelentkezés után bármilyen érdeklődő is megtekinthet – hála az itt dolgozók lelkes közreműködésének!



További szobrászati művek az épületen:

- Bíró Mihály: a déli szárny 11, mesterségeket és társadalombiztosítási eseményeket megörökítő domborművei
- Hűvös László, Markup Béla, Maugsch Gyula, Zsákodi Csiszér János, Orbán Antal: második szárny domborművei
- Bory Jenő tervei szerint készültek az első emeleti ablakok íves mintái
- Lányi Dezső alkotta a Fiumei úti kapu Kalapácsos munkás szobrát (1913), Petri Lajos ugyanitt alkotta az Ifjú munkás (1930) szobrát
Szentgyörgyi István carrarai márvány szobra a második szárny előcsarnokának Egészség-kútja című szoborcsoportja


Szöveg és fényképek: Kerekes Margit