2016. január 23.

A paszuly, egy kocka és a sárkány éve. Összefoglaló 2015 magyar építészeti munkáiból



Egy szubjektív összeállítás veszélye evidens, mégsem mehetünk el szó nélkül azon állítás mellett, hogy az elmúlt év az épülettípusok sokszínűsége miatt volt izgalmas. Míg templomokból, irodákból vagy új építésű lakóházakból nem született igazán impresszív alkotás, addig akadtak múzeum tervek, kilátók, csillagászati parkok, egy isztambuli piac, vagy egy szuperszámítógépnek otthont adó építmény. Íme egy rövid válogatás a 2015-ben átadott, illetve tervként megszületett alkotások közül.

A Bence-hegyi kilátó ötletpályázat első díjas terve – Hello Wood csapata
Az utóbbi két év mondhatni, a kilátók időszaka volt. Galyatető, Pilistető, Nagy-Kopasz mellett nemrég pályázat indult a velencei Bence-hegyi kilátó tornyára is. A nyertes terv formájának gondolata az égig érő paszuly történetéből eredt, s ezt a szerethetőséget csak megerősíti egy zárt csúszda a lépcső melletti lefelé jutáshoz. Organikus sziluettje a játékos koncepció ellenére lesz tekintélyes látvány is egyben.


Szuperszámítógép-központ, Debrecen – Csanády Gábor
Megépült a debreceni Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ testvére. Már csak épülettípusának különlegessége miatt is szót érdemel, de leginkább a homlokzat kialakítása révén  megragadó az elsőre teljesen egyszerűnek tűnő kocka. Eszünkbe juthatnak Adolf Loos éles szavai a díszítés elhagyásáról, ám a főhomlokzat gyökeresen hátat fordít ennek. Konkrétan elválik a tömegtől és a számítógépek építészetbe transzformált ornamentikája elevenedik meg rajta.


Turistacentrum, Galyatető – Nartarchitects
Galyatető szállodakomplexumát még 1939-ben adták át, és környezete az utóbbi években alapos vérfrissítésen esett át. Kilátója még 2014-ben készült el, mely a tavalyi év Média Építészeti Díját is elnyerte. A projekt turistacentruma csak 2015-ben került átadásra. A régi szerkezetet magába olvasztó kompozíció vulkanikus kőtömbre reflektál antracit alumíniumborításával, míg a turisták kiszolgáló helyiségeit rejtő szárnyak kortárs cour d'hounneur-t alkotnak a bejárat előtt.



Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvoda bővítés – Kendik Géza
Kitartó összefogás eredménye a látás és mozgássérült fiatalok nevelését felkaroló svábhegyi intézmény új szárnya. A fák között megbúvó, apró ablakokkal áttört tömeg a funkciójának akar mindenek előtt eleget tenni, mindez mégis attraktív külsővel párosult. Fiataloknak nyújtana otthont, akik az intézményben nevelkedtek, felnőttként azonban továbbra is képtelenek segítség nélkül boldogulni. Kendik Géza építész (A4 Studio) úgy tervezett mindent, hogy a struktúra a lehető leginkább a lakók ellátását szolgálja. Nyílásai igen kicsik, mivel a gyengén látókat leginkább az erős fények zavarják. Keretezéseik színekben pompáznak, a legnagyobb ablakokat pedig Braille-írásos üzenetekkel díszített árnyékolók sötétítik.


Kapucinus utca 9., Budapest – Hild Csorba Bernadett, Garaguly Kinga
A műemlék helyreállítás önálló tematika, de a most említendő munka nem korhű restauráció, hanem egy középkori eredettel bíró ház átalakulása egy kortárs otthonná. Felmerül a kérdés, hogy az amúgy is szegényes középkori emlékállományunkból miért engednek kortárs átalakításokra esetet. Értékelhető középkori enteriőr rekonstrukciókban valóban kifejezetten hiányban szenvedünk, ám az elegendő hazai kutatás és forrásanyag nélkül egyik beltérből sem érdemes hamis képet kreálni. Gondos műemléki felmérés és falkutatás után a Kapucinus utca 9. megmentett értékei viszont bemutatásra kerültek, az új funkciókat kortárs anyagok képezik, de kerülik a túlzott didaktikát.


Új Nemzeti Galéria - SANAA
Év végén döntés született a Liget Budapest projekt Új Nemzeti Galéria épületét illetően is. A múzeumra a Zoboki-Demeter Építésziroda és Erick van Egeraat is készített pályázaton kívüli alternatívát, viszont a meghívásos nemzetközi tervpályázat eredményét tavaly véglegesítették. A kilenc versenyző közül két látványterv nyert: a norvég Snøhetta és a japán SANAA iroda víziója. Esztétikai és pénzügyi szempontok révén végül az utóbbi pályamű került ki győztesen. A Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa páros Pritzker díjas irodájának budapesti építménye egy másik munkájuk, a Louvre-Lens légies architektúráját sokszorosítja és monumentalizálja. A könnyű szerkezetek halmazában pilotierdőkön nyugvó teraszok, pavilonok nyúlnak a környező park minden irányába.


Erdei piac pályamű, Isztambul – P8 Műhely, BZ Architektur
Magyar tervezők szintén versenyeztek nemzetközi megmérettetéseken. 2015-ös tervezésű az a P8 Műhely és BZ Architektur által megálmodott ötlet, mely egy isztambuli piac megújulásáért született meg. A csapat egyetlen régi épülettől sem akart megválni, s a piacok folyton alakuló, zsibongó hangulatából indult ki. Az árusok és vendéglátó egységek felett fehér fákhoz hasonló tornyok emelkedtek volna a magasba, lombkoronáikra pedig kis parkokat képzeltek el. A 130 induló közül a terv végül az első 10 helyezett közé jutva részesült dicséretben.


Dabas-Gyón, ravatalozó – Ligetvári István
Az impulzív struktúra felfutó támfala létünket, míg a földbe simuló felület annak természetbe való visszatérését szimbolizálhatja. Karakteres látványa a sűrű zöld erdővel együtt tud igazán érvényesülni, kérdéses milyen a vizuális élmény télen. A szertartás fedett helyszíne a homlokzat kereszt szimbóluma mentén elcsúsztatható felület által tud egyesülni a kültérrel, hasonló élményt nyújtva, mint Maruša Zorec brezjei kültéri oltára.


Zselici Csillagpark – Erdélyi Róbert, Erdélyi-Gáspár Judit
Már 2014-ben nagy sikernek örvendtek a tervek, idén pedig testet is öltött a Zselici Csillagpark. Sztereometrikus formáit falécek burkolják, remek párbeszédet folytatva a környező erdővel. Parkját élő napóra és csillagképek kirajzolásai fűszerezik, de a központi architektúrán túl egy körpanorámát nyújtó kilátótorony, s öt fatextúrájú pihenőpont is létrejött az éjszakai útvonalak állomásaiként. A komplexum leginkább környezettudatos energiafelhasználása, minimális fényszennyezése miatt is említésre érdemes.



Győrújbarát, Pécsinger borászat szőlőüzeme Ekler Dezső
Ekler Dezső többször is tervezett pincészeteknek, de a sablonosság mégsem válhatott kritikává sokszínű munkái láttán. Záró akkordként szolgáló épületünk zavarba ejtően jól illik a tájba, habár   egy zöld kígyósárkány épület a hazai dombvidéken nem ezt juttatná először az eszünkbe. A földfelszín felett félig kiemelkedő szörnyeteg nyitott szájához érkezik a szőlő, melynek feldolgozási folyamata a lény hosszán keresztül történik. Ez a metaforikus konstrukció minden bizonnyal a Pannonhalmi borvidék, s talán az elmúlt év felejthetetlen építészeti jelenségei közt lesz számon tartva.



Szöveg: Pleskovics Viola
Képek: a hivatkozott honlapokról

3 megjegyzés:

  1. "Felmerül a kérdés, hogy az amúgy is szegényes középkori emlékállományunkból miért engednek kortárs átalakításokra esetet. Értékelhető középkori enteriőr rekonstrukciókban valóban kifejezetten hiányban szenvedünk, ám az elegendő hazai kutatás és forrásanyag nélkül egyik beltérből sem érdemes hamis képet kreálni."
    Ajánlom a bejegyzés írójának tanulmányozásra a Víziváros, vagy akár a térségünk történelmét tanulmányozásra: Vajon mennyi középkori emlék maradhatott például itt, ahol sáncrendszerek, többszöri tűzvész, többszöri ostrom volt pl. a Budai vár visszavételekor...
    Nem a forrás/kutatás hiányzik, hanem az épen marad emlék :)
    A "hamis kép" kifejezetten mellétalált,de ezen, mi műemlékesek legalább mosolygunk.
    Tisztázni érdemes, mi a hamis és mi a valódi :)
    Garaguly Kinga

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kinga!

      Szerintem érdemes volna újraértelmeznie a szöveget, ugyanis nem negatív kritikáról van szó!

      Törlés
    2. Tisztelt Garaguly Kinga!

      Félreérthette az írást, ami a szerző hibája, így elnézést kérek! Pontosan arra helyeztem a hangsúlyt, hogy középkori enteriőrünk az országban nem maradt fenn. Ennél fogva a hiteles rekonstrukció lehetetlen. Az Önök helyreállítása kerüli ezt az opciót, ezért is dicsértem. Az épen maradt emlék valóban hiányzik, ám a forrás nem feltétlenül lehet tárgyi, vagy egyáltalán hazai, bár ezzel "Önök, műemlékesek" biztosan tisztában vannak. Ily módon nem értem a mosolygás okát, viszont hallgatóként egy építésztől szívesen fogadom a kifejtett és inkább tanító jellegű kritikát.
      Üdvözlettel:
      Pleskovics Viola

      Törlés