2016. augusztus 8.

Egy „intelligens irodaház” jövője – az Országos Villamos Teherelosztó épülete a Budai Várban

A múlt héten a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) épületbejárást szervezett a Budai Várnegyedben található Teherelosztó épületébe, hogy felhívják a figyelmet a bontásra ítélt, Virág Csaba Ybl-díjas építész által tervezett ikonikus házra. A Magyar Közlöny június 13-i számában jelent meg az állami tulajdonú épület bontásának híre, melynek ugyan számos helyi lakó örült, ám az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Budapest Világörökségért Alapítvány is tiltakozó állásfoglalást adott ki.
A Teherelosztó az 1950-es évek óta a Várban működött, kezdetben az Úri utca 72. szám alatti lakóház bunkerrendszerében, de mivel a hely kicsinek bizonyult, kisvártatva a Nándor utca 5-7. szám alatti üres telekre épült meg az új központ. 

 Az épület eredeti homlokzata. fotó: Penner Gyuláné

A csak OVT-ként emlegetett Országos Villamos Teherelosztó Virág Csaba építész – akinek első Várban megvalósult épülete a Fehér galamb ház volt – tervei szerint épült a hetvenes évek második felében, a generáltervező Zorkóczy László, a belső építész Simon Judit, a statikus pedig Ungi Lajos volt. A fémmunkás függönyfal kivitelezése Dóka Sándor és Handl Géza nevéhez fűződik, a gépészetet Walla Lambert, az elektromos berendezést pedig Jakabfy Lóránt készítette. 

 A lépcsőház felülvilágítója

Az épület alapkoncepciója az volt, hogy a maga modern szellemében mégis csak harmonizáljon a Várnegyed középkori lakóházaival, ezért a homlokzat kiosztása követi a szomszédos épületek kialakítását, s ezt hangsúlyozza magastetős tömege is. Ezt a hatást fokozza továbbá, hogy nem teljesen zártsorba épült, a Levéltár felől átjárón át juthattunk az Anjou bástyához, ám ezt később lezárták, mert - a városi legenda szerint – egyszer belőttek az ablakon. A hátsó homlokzat kialakítására évekkel később is büszkén gondolt vissza a tervező, ahol szembe forgatott U vasakból alakított ki homogén felületet, melyek között jár a levegő, de belátni nem lehet. Érdekes megoldás még a függönyfal és cserépfedésű tető találkozása is.
Virág Csaba úgy vélte, hogy az építésznek jobban kell ismernie az épület működését, mint a maguknak a használóknak, mert csak így láthatja az összefüggéseket. Ezért a villamosmérnököktől kapcsolási rajzot kért a funkcióséma kialakításához.
A főbejáraton belépve, a porta előtt elhaladva az előtérben három, körülbelül két méter magasságú kőből készült fülke található benne bőr puffal, amely egyértelműen a Budai Vár középkori lakóházainak ülőfülkéire utal. Ezen kívül néhány helyen az ajtónyílások is hasonló kőkeretezést kaptak, szintén a középkort megidézve. A pince jelenleg igen zeg-zugos és sötét, de a mai napig láthatóak a kábelkötegek és a kapcsolótáblák.

 Ülőfülkék a földszinten
 A Levéltár oldalhomlokzata az egyik irodából
 A vezérlőterem

A földszinten működtek a távközlési kapcsolatokat biztosító egységek irodákkal kiegészítve, míg az első emeleten a vezérlőterem. Itt ellenőrizték az ország energiafogyasztását a szintén a hetvenes években elindult Riporter kerestetik című tévéműsorban, amikor a nézőknek úgy kellett szavazniuk, hogy lekapcsoltak minden háztartási gépet és villanyt, ha nem tetszett a versenyző teljesítménye; mindez negyven évvel az applikációk kora előtt. Az egyes emeleteken szintén irodák helyezkedtek el, a hierarchiát valószínűleg a panoráma határozta meg: a Dunára néző emeleti szobákban lehettek a vezetők irodái.
A téglalap alaprajzú épülethez két – nagyjából háromnegyed kör alaprajzú - torony kapcsolódik, amelyek a kisebb alapterületű lépcsőházat fogják közre. A radartornyok különleges burkolatot kaptak, az akril bevonat ugyanis átengedte a rádióhullámokat. Belsejükben lift működött, az alsóbb szinteken pedig műhelyek. Virág Csaba összességében így definiálta alkotását: „valójában ez nem igazán ipari épület, inkább - mai szóval - intelligens irodaház.”

 A tornyok és a lépcsőház

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 2007-ben végleg kiköltözött az épületből, amely ma is lakatlan és várja további sorsát. Felmerült az is lehetőségként, hogy a Magyar Építészeti Múzeum költözzön bele. Bejárva az egész házat pincétől a padlásig néhány motívum rendkívül különlegessé teszi ezt az épületet. A tetőtérről elénk táruló kilátás egészen lenyűgöző a Vár legimpozánsabb építményeire és a Dunára, sőt a Pecz Samu által tervezett Magyar Nemzeti Levéltár színes Zsolnay tetőcserepeit is testközelből csodálhatjuk meg.

 Kilátás a tetőről


Vajon miért vált mégis mostohává a helyiek számára ez az épület? Talán nem egyértelmű, hogy a tervező az üveghomlokzatokat tükörnek szánta, amelyben a régi házak tükröződnek vissza.  Ez a ház nem kép, hanem keret. Erre utalt Virág Csaba egy halála előtt készült interjúban is, amikor egyetemi oktatótevékenységéről kérdezték: „…műemléki környezetbe épülő, ahhoz csatlakozó, azokra ráépülő épületekről gondolkodtunk a hallgatókkal. E tevékenységek során arra gondoltam, hogy az ilyenfajta feladatok lényege számomra az, hogy egy-egy teljesen mai (up to date) épületet vagy épületrészt próbáljak kigondolni, amely ha kiemelnénk környezetéből és egy semleges térbe függesztenénk, akkor is megfelelne a fenti követelményeknek.”


Szöveg és fotók: Baldavári Eszter

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése