Diana Walker nem egy ikonikus fotóján
Steve Jobsot munka közben pillanthatjuk meg. Hol a zseni káoszára jellemző
irodai környezetben, hol mindössze egy lámpa fénye mellett, a padlón ülve
látjuk a számítástechnika úttörőjét. Melyik akkor az ideális környezet? Amit Jobs
képviselt alapvetően változtatta meg a munkahelyek mai berendezését, hiszen az IT
szektor felemelkedése újfajta munkaigényt, új eszközöket, és ezúton új környezetet
formált a dolgozók számára.
Az irodák 20. századi mérföldkövei esetében a nyitott közösségi terek és a magánszféra megteremtése között ingadozott a filozófia. Gondoljunk a Frank Lloyd Wright által tervezett Johnson Wax Building nyílt belső magja (1937), és a Herman Hertzberger által tervezett Centraal Beheer (1974) faluszerkezete közti különbségre. Eberhard és Wolfgang Schnelle a változatos és nyílt terek fontosságát hangoztatták az 1960-es években. Később Hermann Millerrel az ergonómia fogalma is középpontba emelkedett, majd a korábban neki dolgozó Robert Probst vált híressé az ismert privát irodafülkék elterjedésével. A 21. század elejére ugorva, most ismét a közös terek vannak hangsúlyban, a számítógép előtt töltött hosszú órákat pedig minél egyedibb közeggel próbálják ellensúlyozni a dolgozók kreativitása érdekében.
Ez az unikalitás iránti igény hamar klisébe torkollott és az ipari mennyezet, a raklap bútorok, vagy a csúszdák a szintek között sokkal inkább unalomig ismételt elemekbe fordultak át. Ezen felülkerekedve egyes országokban olyan ötletekhez folyamodtak, melyekben például egy iroda az erdő közepén kap helyet üvegkapszulában (Madrid, Selgas Cano iroda, Selgas Cano, 2007.), vagy lenyűgöző elemekkel rendezkedik be egy hegy belsejében (Stockholm, Pionen, Albert-France-Lanord Architects, 2008.).
Magyarországon a rendszerváltástól kezdve beszélhetünk a mai értelemben vett irodaterekről. Az első ilyen célra tervezett, önálló épület a Hegyalja út 7-13. szám alatt álló Alag Center Buda épülete (Virág Csaba, Marillai Árpád, 1990) és a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán álló East-West Business Center (Zalaváry Lajos, 1991) volt, az ezredfordulóhoz közelítve pedig a bevásárlóközpontok és irodaházak ötvözetei is megjelentek (Lurdy Ház: A4 Stúdió, Gondos Attila, 1998, West End City Center: Finta József, 1999.) A válság 2010 körül éreztette hatását az irodabérlésben. Az utóbbi évek pozitív irányba mutató jelei viszont a megszokott alacsony belmagassággal, olcsó álmennyezettel és monoton bútorzatokkal ellentétben az élhetőbb, sokszínűbb belsőtereket is magukkal hozták külföldi mintákra.
Itthon is elterjedt a coworking, azaz közösségi irodaterek kialakítása különböző cégektől érkező emberek számára (pl. LOFFICE, Kortárs Építészeti Központ). Már tetten érhető a Hoffice gyakorlata, azaz valaki lakásán berendezett alkalmi közösségi iroda, de újdonságnak számít a coworking terek ötvözése kávézókkal. (pl. Coffice).
Az irodák 20. századi mérföldkövei esetében a nyitott közösségi terek és a magánszféra megteremtése között ingadozott a filozófia. Gondoljunk a Frank Lloyd Wright által tervezett Johnson Wax Building nyílt belső magja (1937), és a Herman Hertzberger által tervezett Centraal Beheer (1974) faluszerkezete közti különbségre. Eberhard és Wolfgang Schnelle a változatos és nyílt terek fontosságát hangoztatták az 1960-es években. Később Hermann Millerrel az ergonómia fogalma is középpontba emelkedett, majd a korábban neki dolgozó Robert Probst vált híressé az ismert privát irodafülkék elterjedésével. A 21. század elejére ugorva, most ismét a közös terek vannak hangsúlyban, a számítógép előtt töltött hosszú órákat pedig minél egyedibb közeggel próbálják ellensúlyozni a dolgozók kreativitása érdekében.
Ez az unikalitás iránti igény hamar klisébe torkollott és az ipari mennyezet, a raklap bútorok, vagy a csúszdák a szintek között sokkal inkább unalomig ismételt elemekbe fordultak át. Ezen felülkerekedve egyes országokban olyan ötletekhez folyamodtak, melyekben például egy iroda az erdő közepén kap helyet üvegkapszulában (Madrid, Selgas Cano iroda, Selgas Cano, 2007.), vagy lenyűgöző elemekkel rendezkedik be egy hegy belsejében (Stockholm, Pionen, Albert-France-Lanord Architects, 2008.).
Magyarországon a rendszerváltástól kezdve beszélhetünk a mai értelemben vett irodaterekről. Az első ilyen célra tervezett, önálló épület a Hegyalja út 7-13. szám alatt álló Alag Center Buda épülete (Virág Csaba, Marillai Árpád, 1990) és a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán álló East-West Business Center (Zalaváry Lajos, 1991) volt, az ezredfordulóhoz közelítve pedig a bevásárlóközpontok és irodaházak ötvözetei is megjelentek (Lurdy Ház: A4 Stúdió, Gondos Attila, 1998, West End City Center: Finta József, 1999.) A válság 2010 körül éreztette hatását az irodabérlésben. Az utóbbi évek pozitív irányba mutató jelei viszont a megszokott alacsony belmagassággal, olcsó álmennyezettel és monoton bútorzatokkal ellentétben az élhetőbb, sokszínűbb belsőtereket is magukkal hozták külföldi mintákra.
Itthon is elterjedt a coworking, azaz közösségi irodaterek kialakítása különböző cégektől érkező emberek számára (pl. LOFFICE, Kortárs Építészeti Központ). Már tetten érhető a Hoffice gyakorlata, azaz valaki lakásán berendezett alkalmi közösségi iroda, de újdonságnak számít a coworking terek ötvözése kávézókkal. (pl. Coffice).
 |
| Google Budapest, Graphasel Design Studio-Behance |
 |
| Skyscanner Budapest, MádiLáncos Studio |
 |
| Skyscanner Budapest, MádiLáncos Studio |
Most már itt is megcsodálhatjuk
a Google irodák megkapó berendezési attitűdjét, mely jelen esetben a budapesti
fürdőkből merített ihletet a Graphasel Design Studio-nak köszönhetően. Találunk
példát csúszdára a Dealogic esetében, s egy színes, impulzív megoldásokat rejtő
helyre: a Skyscanner Budapest kialakítására is. (MádiLáncos Studio, 2015.)
Különleges sportlehetőségek tárháza is megfigyelhető a fővárosi főhadiszállások
között. A FirstSite irodaház egyik szintjén - nem mellesleg az eredetileg
műemléki Reáltanoda 8. lebontott, majd újjáépített homlokzata mögött - az
Emarsys irodájában focibiliárd pálya szolgál kikapcsolódásra.
A fővárosban ugyan kialakultak
irodacentrikus beruházási területek (pl., Váci út), de a belváros
értelemszerűen még mindig a legfelkapottabb. Ez sokszor a városkép
megbolygatását jelenti, azonban a frekventált hely a dolgozók érdekeit
képviseli. A cégek vezetői saját autóval szívesen vezetnek ki távolabbi
területekre, a legkvalitásosabb munkavállalók vonzásához mégis jól
megközelíthető helyen érdemes építkezni. Műemléki architektúrában impozánsabb is
lehet a berendezkedés, ehhez viszont rendkívül érzékeny belsőépítészet
szükséges. Tanulságként szolgálhat a régi Légrády-palota, ma Eiffel Palace
nagyszabású projektje. A meggyőző rekonstrukciókba fektetett energia ellenére a
teljesen új belsőszerkezet a leglehangolóbb irodaházak anyag és
formakultúrájával él.
Nem szükséges mindig
bontani.
Ashtonban nemrég egy ház a házban koncepció épült meg a régi
fürdő komplexum falain belül. Itthon a Minusplus építészei hasonlóan tették a
hangsúlyt régi és új feszültségére a hajdani Terézvárosi Telefonközpontban, a
mai Merkúr palotában. A kézi kapcsoló teremben élénk kontrasztot jelent a
Prezi.com színes mobil, már-már az említett klisékkel operáló enteriőrje.
 |
| Prezi Budapest, Prezi |
Kvalitásos
birtokbavételről beszélhetünk az Ustream budapesti központjának esetében. A szinte
irodaspecialistának is mondható MádiLáncos 2014-ben rendezte be a Párisi
Nagyáruház felső szintjein helyet foglaló cég bázisát, mely remekül prezentálja
előnyeit az újépítésű irodaházak átlag architektúráival szemben. Nagy
belmagasság, minőségi anyagok és a színhasználat ízléses határai jellemzik a designkultúrát.
A munkaasztalok az ablakok mellett csoportosulnak, a kialakítást pedig a
mindenütt visszaköszönő tangram minták dinamizálják. Ezekre több egyedi
tervezésű bútor reflektál, s harmonizál a korábban a Tiba Stúdió által
kiépített, ma a közösségi tereket magában foglaló kristály búrával is.
 |
| Ustream Budapest, Europa Design |
 |
| Ustream Budapest, Europa Design |
 |
| Ustream Budapest, Europa Design |
A fővárosi Piarista
Központ legszebb kilátásával is bérelhető irodák büszkélkedhetnek. A felújítást
az M-Teampannon és a Kollektív Műterem építészei jegyezték 2011-ben, melynek
keretében a „B” épület tetőterében kiadható funkciót szándékoztak elhelyezni. A
nagy belmagasság alatt üvegkubusok kaptak helyet két szinten, s mindezt egy régi
fedélszéket megidéző látszóbeton födém koronázza meg.
 |
| Budapesti Piarista Központ bérirodái, Kollektív Műterem |
A Neuschloss Kornél
által 1914-ben tervezett Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely-és
Raktárépülete még Tima Zoltán építészetével alakult át Riverloft irodaházzá
2008-ban. A különálló portaépület csak később, 2010-ben lett felújítva. Utóbbit
a Fitout tervezőiroda vette birtokba és építette ki attraktív irodává. Az új
design felszabadította az alaprajzot, s a padlásteret galériaként integrálta az
alsó szinthez. Kihasználták a téglafalakat, akárcsak a padlás látható szarufáit
és kötőgerendáit. Tovább csiszolták ezt az esszenciát korrodált vasakkal, egy emelőcsigával,
de egyenrangú résztvevőként van minden más kiegészítőben jelen a modern hangnem
is.
 |
| Fitout iroda, Fitout |
 |
| Fitout iroda, Fitout |
Nem szabad elfelejteni,
hogy az újépítésű irodaházakon belül is ébredezik a kvalitás a belsőépítészet
iránt. A Residence épületén belül foglal helyet például a W.UP banki szoftverek
tervezésével foglalkozó cége. Sűrű, gazdag textúra feszül viszonylag kis területre
itt, ahol minőségi anyagok dominálnak a beton, tükörrel burkolt pillérek és a
tölgyfa tekintetében. A bútorok gondosan összeválogatott - köztük a Vitrától is
rendelt - darabok. Dékány Annamária belsőépítész hatásosan mozgat meg minden
síkot, s a válaszfalakat úgy alakította az eredetileg osztatlan alapterületen,
hogy az egy izgalmas felfedezőutat biztosítson mindenki számára. A falakat MSL
grafikus művész Minotaur and the six
virgin at the Riviera (2014) művének egy-egy részlete díszíti.
 |
| W.UP, a szerző fényképe |
 |
| W.UP, a szerző fényképe |
 |
| W.UP, a szerző fényképe |
A Lechner Ödön fasori K&H
irodaház ügyfélszolgálati tere szintén kulcsfontosságú precedens. A Finta és
Társai Építész Stúdió építészei által tervezett épület földszintjén
futurisztikus térrel találjuk szembe magunkat. A stílusához ugyanakkor
hozzátartozik a puha vonalak organikus hangvétele is, melynek legnagyobb faktora
egy gombaként felfutó fényforrás. Ez a momentum a Johnson Wax Building oszlopainak
korántsem hamisító, de egy Amerikától nagyon távoli
irodahelyiségben való szerény megidézése.
 |
| K&H Lechner Ödön fasori bankfiók, a szerző fényképe |
 |
| K&H Lechner Ödön fasori bankfiók, a szerző fényképe |
A cikk szerzője: Pleskovics Viola
A képek szerzői, illetve tulajdonosai a képaláírásokban feltüntetve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése