Társadalom, közösség, emberség. Több éve már, hogy az építészet egy határterülete, a szociális építészet egyre nagyobb szerepet kap az építészeti diskurzusban. Szükséges reakciók egy gazdasági, környezeti, menekült és szociális válsággal terhelt világ állapotára, középpontban a felhasználóval. „Jelentés a frontról” mottó alatt zajlott a 2016-os Velencei Építészeti Biennálé programja, az előrejutás lehetőségeinek és az építészet szerepének keresésével. Közös erővel egy jobb környezetért vívott harc, melyben a Biennálé kurátora, a Pritzker-díjas Alejandro Aravena is küzd. Aravena a szociális lakásépítés terén tett lépéseiről ismert, először 2004-ben keltette fel a figyelmet chilei kísérletével (Quinta Monroy, Elemental), ahol maguk a lakók is bekapcsolódhattak a bérlakások felújításába. A modernizmus szociális építkezéseinek ideája immáron átalakult, nem a döntéshozók elképzelései az alakító tényezők, sokkal inkább azok a participációs folyamatok, mely egy közösség aktív részvételét, az identitásépítést segítik. Morális indíttatású jelszavak, melyek már nem csupán a harmadik világ problémájára adott reakciók. Globális problémáról van szó, mely Nyugaton és Közép-Európában is kihívásokat tartogat az építészet számára. Az építészet műfaja egyre tágul, s eközben új és új etikus válaszokat kapunk.
“Makoko Floating School” újragondolása |
“Makoko Floating School” újragondolása / NLÉ Architects
(Lagos, Nigéria)
A Biennálé programadó szövegében Aravena hangsúlyozta a cselekvő építészek szükségét a csupán elvi megoldások helyett. Itt érdemel szót a fiatal építészekből álló NLÉ Architects installációja, akik már évek óta küldetésükként keresik a harmadik világ nehézségeinek megoldásait. „Makoko úszó iskola” projektjük 2012-ben indult a nigériai nyomornegyedben, ahol az állandó problémát jelentő időjárási viszonyok miatt az emberek nagy része cölöpökön rendezte be életét. A háromszintes építmény súlyelosztását háromszög formája segíti, melynek alapját fa keretbe helyezett műanyag hordók adják. A helyi mesterek integrációjával készült eredeti létesítmény rövid élettartamát kiküszöbölve, a kiállításon annak újragondolt, kicsinyített másával szerepeltek, melyet Ezüst Oroszlán díjjal jutalmaztak.
Holmes Road Studios / Peter Barber Architects
(London, Egyesült Királyság)
Válasz Londonból. Közel hatvan hajléktalannak biztosítanak meleg otthont a nemrég elkészült mikroházakkal. A kétszintes stúdiólakások, valamint képzési helyszínek és szociális terek barátságos téglaarchitektúrája belső udvart fog közre, ahol bízva a lakók együttes munkájában, kertet hoznak majd létre. A kert gondozása lelkük gondozása is, közös pont, mely segít tartozni valahová, melyben az önmagukba vetett hit is talajt talál. Új színek, biztonság.
Nemzeti Múzeum / KWK Promes
(Szczecin, Lengyelország)
Emlékező csend erejével hullámzik Szczecin Szolidaritás terén a Nemzeti Múzeum Párbeszéd Centruma. A Lengyelország északnyugati részén fekvő város háborút követő történelmét mutatja be az új intézmény, melynek előre gyártott betonszerkezetből épült, föld alá rejtett épülete nagyvonalúan irányítja a látogatók figyelmét környezetére, a szomszédos Filharmónia ikonikus épületére (Estudio Barozzi Veiga, 2014), valamint a Szent Péter és Pál templomra és annak motívumkincseit öröklő neogótikus rendőrkapitányságra. Az épület térként való használatára szólít, a helyszín korábbi funkciójának megőrzésével. Tér, mely elnémul, mely halkan szól háborúról és a helyszínen tizenhat, életét vesztett tüntető polgárról.
Tate Modern bővítése / Herzog & de Meuron |
(London, Egyesült Királyság)
Magatartás: példás. Felelős visszatéréssel ismét a Herzog & de Meuron formálhatta a Temze partját. Az egykori erőműből kialakított, népszerű londoni művészeti múzeum (Herzog & de Meuron, 2000) bővítésének korábbi terve szerint (Herzog & de Meuron, 2007) az indusztriális karaktertől eltérően, arrogáns üvegpiramis nőtte volna túl környezetét, de úgy tűnhet, egy gazdasági válság volt ezúttal a legjobb mód a sikerszomj csillapítására. A módosított tervekben (2009) a piramis tömeget megtartva az épület néhol felszakadó téglaburkolatot kapott, mely kötésminta-szerű, sajátos textúrájával fényt ereszt a belső terekbe. A dinamikusan csavarodó forma szabad természete a belső világban is jelen van a többnyire nyersbeton és szándékosan kidolgozatlan felületeken. Kortalan kortárssal gazdagodott London városa.
Löyly / Avanto Architects
(Helsinki, Finnország)
Löyly / Avanto Architects |
Lideta Market / Vilalta Arquitectura
Lideta Market / Vilalta Arquitectura |
Modern világ és hagyomány konszonanciája. Etiópiáról hallva nem a fogyasztás üvegfalú katedrálisai jutnak eszünkbe, azonban az eredeti megbízás alapján egy új bevásárlóközpont tervezésére kérték fel a barcelonai Xavier Vilaltat Etiópia fővárosában. Felismerve a városban magasodó üvegstruktúrájú épületek fő problémáját, a program újradefiniálásával egy kortárs piactér született, mely a helyi klimatikus viszonyok és tradíciók figyelembevételével teremt az épületben megfelelő hőmérsékletet és szellőzést. Homlokzata könnyűszerkezetes, előre gyártott beton, melyen az ablakok rendszerét helyi textilek mintáinak geometriája ihlette. Az épületet átlósan átszelő, „faragott” út köti össze a határoló két utcát, mely lejtős átriummá bővül az épület közepén.
VIA 57 West / Bjarke Ingels Group (BIG)
(New York, USA)
Kilépve a sorból, új lakóépület típus érkezett Manhattanbe, mely egyedüli módon ötvözi az amerikai felhőkarcoló és a hagyományos európai keretes beépítésű lakóépület lehetőségeit. A megemelt észak-keleti csúcs mögött az épület alacsonyan van tartva, így nyugati nap fénye árasztja el a belső udvart a gúlaforma közepén. Az emelkedő tető felületét teraszok tagolják, míg az északi oldalon 45 fokban szerkesztett erkélyek sorakoznak. A szabályos kiugrók alkotta felület, a kisebb egységek sorolásából összeálló struktúra mondhatni védjegye az extrém épületeket megálmodó dán építészirodának, amihez az idei londoni Serpentine Pavilion központi pavilonja is hűen tartja magát.
„A jövő irodája” / WinSun Global, Gensler, Thornton Thomasetti, Syska Hennessy
(Dubaj, Egyesült Arab Emírségek)
„A jövő irodája” |
Elbphilharmonie / Herzog & de Meuron
(Hamburg, Németország)
Elbphilharmonie / Herzog & de Meuron |
Terra Cotta Studio / Tropical Space
(Quảng Nam, Vietnám)
Terra Cotta Studio / Tropical Space |
Szöveg: Frankó Mónika
Források: a képaláírásokra kattintva megnyithatók.
Kedves Mónika!
VálaszTörlésNagy érdeklődéssel olvastam az szaki összefoglalót,
régi igényem rendezni magamban a kortárs irányokat
(több szempontból is) manapság amikor már szinte
minden lehetséges. Optimizmussal tölt el, hogy az
épületek jelentős részben formálnak minket, a bent
dolgozókat, lakókat is persze, de arra járókat is
(még csak ha a weben megyünk is el..), a látvány
köztulajdon :) és többségünkben, remélem, alkotásra
buzdít a magunk kisebb-nagyobb területén
B.I.