Ars longa vita brevis

 – olvasható 1906 óta a Szépművészeti Múzeum Márvány csarnokában. A múzeum rekonstrukciója miatt azonban a következő három esztendőben nem lesz lehetőségünk Hippokratész szavainak helyszíni tanulmányozására. Az intézmény még csak most zárt be, de a felújítása valójában évtizedek óta tart: az 1980-as évek végén kezdődött a mélyföldszinti termek létrehozásával. Itt kapott helyet az újra rendezett Egyiptomi gyűjtemény, a Majovszky-termekben a 20. századi anyag, valamint az időszaki kiállítások számára kialakított Dór és Ión Piramis-termek, amelyek felülvilágítóit minden bizonnyal a Louvre üvegpiramisai ihlették. A mélyföldszinten helyezték el a kávézót, illetve a látogatóktól elzárt területen raktárakat és irodákat alakítottak ki. 1990-re készült el a Márvány-, a Ión- és a Pergamon csarnok felújítása. Ez utóbbiakba került a 19. századi festmény- és szoborkiállítás.

A szakkönyvtár és a restaurátor-műtermek 1997-ben a Szondi utca 77. szám alatti új, öt szintes épületbe költöztek, és ugyanebben az esztendőben az átrendezett Antik gyűjtemény megnyitására került sor a főépület földszinti termeiben.

Az évszázad legvégén adták át a felújított Barokk csarnokot és a grafikai kiállítótermet, amelynek ma is meglévő bútorzatát Toroczkai Wigand Ede tervezte, ahogyan a gyűjteményhez tartozó olvasóterem, a könyvtárszoba, a tisztviselői szoba és a raktárhelyiségek berendezését is. Az építész előrelátását jelzi, hogy a grafikai művek bemutatását szolgáló, politúrozott mahagóni furnérozással készült portefeuille szekrényeken nincsenek díszítmények, amelyek árnyékot vetnének a lapokra, s ezzel zavarnák a műélvezetet.

A 2000-es évek elején egymás után nyíltak meg a Régi Képtár új, állandó kiállításai az első és a második emeleti kiállítóterekben. A centenáriumi évben, 2006-ban a Pergamon és a Ión csarnokból a Modern gyűjtemény anyagát elköltöztették, s a klimatizált, zsilipkapuval ellátott terek azóta a nagyszabású időszaki kiállításoknak adnak otthont.

A jelenlegi rekonstrukció az épület Dózsa György úti tömbjét érinti, a múzeum alapterületének mintegy negyven százalékát. A felújítás célja részint az, hogy a látogatók számára kényelmesebb, barátságosabb, vonzóbb legyen az intézmény, hogy a dolgozók a ma elvárásainak megfelelő körülmények között végezhessék a munkájukat; részint pedig az, hogy a Schickedanz Albert által megálmodott tereket több évtizednyi rejtőzködés után újra birtokba vehessük.

A legtöbb szó a Román csarnokról esik. Ez a helyiség voltaképp a múzeum hátsó traktusának, a reneszánsz palotának az egyik fedett udvara, amelynek párja a Barokk csarnok. A kettős üvegfedésű, három hajós román stílusú bazilikát idéző terem rendelkezik az épület legnagyobb festett falfelületével, melynek különleges koncepcióját valószínűleg maga az építész, Schickedanz Albert dolgozta ki. A még romosan is rendkívül impozáns és drámai hatású térben keresztény ikonográfiai programot, zodiákus motívumokat, heraldikus elemeket fedezhetünk fel, valamint magyar szentek és történelmi személyek alakjait: Szent László, Szent Margit, Szent István, Ozorai Pipo képmásai jelennek meg a falakon.

Az Országos Szépművészeti Múzeum alapításáról szóló 1896. évi VIII. törvénycikk I. §-ának d) pontjában meghatározott cél szerint az eredeti emlékek mellett be kell mutatni az építészettörténet fejlődését is „dekoratív és constructív elemeiben, másolatok, modellek és felvételek alakjában, szintén egész fejlődésében”. Ezért a századfordulótól kezdve folyamatosan vásároltak Firenze, Berlin és Köln öntőközpontjaiból kiváló minőségű gipsz replikákat. A földszinti nagy csarnokokban, összesen 4.400 m² alapterületen, eredeti műalkotások mellett helyezték el az öntvényeket. Az 1920-as években, amikor ezek divatja leáldozóban volt, és a korszerű tárlatrendezési elvek szerint nem illett az eredetit és a másolatot egy térben bemutatni, a Román csarnokban egy önálló gipszöntvény kiállítást rendeztek, ennek bizonyos elemei még ma is megtalálhatók a helyiségben. 

A második világháború alatt a gipszeket nem mentették, közülük sok végleg tönkre ment. A háború befejezése után a megsérült Román csarnokba zsúfoltak be mindent, s a terem egyszerűen raktárrá vált. A szobrok mellé 1985-ben egy három emeletes Dexion Salgó állványt építettek, amely a Régi Képtár raktáraként szolgált egészen a közelmúltig. A 36 tonnányi polcrendszert szétszedték, de a csarnok még távolról sem üres. Donatello Gattamelata lovas szobra uralja a helyiséget. A kompozíció érdekessége, hogy a talapzata is gipszből készült. A múzeum másik, nagyméretű lovas szobra, Verrocchio Colleoni zsoldosvezére – amely eredetileg a Reneszánsz csarnokban állt – szétszedve, darabokban hever hetven éve. A gipszmásolatokon jelenleg kőrestaurátorok dolgoznak, portalanítják, óriási faládákba csomagolják, majd ideiglenes raktárakba szállítják azokat, hogy onnan elkerülhessenek végleges helyükre. Komáromban, a Csillag erődben a Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ felállítását tervezik, ahol az antik és középkori gipszmásolatok egy része kap helyet. A középkori anyag másik fele, illetve a reneszánsz korszakot reprezentáló replikák a Szabolcs utcába kerülnek, ahol az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványraktárában lehet majd őket megszemlélni.

Nem visznek el minden gipszet: a csarnok nyugati falába épített freibergi Aranykapu és a gyulafehérvári székesegyház Fejedelmi kapuja marad, de azokat újra megnyitják, hogy a Román és a Reneszánsz csarnok ismét közvetlen kapcsolatba kerülhessen egymással.

A rekonstrukció részeként a Michelangelo terem is újból közösségi tér lesz. Ezt a gyönyörű, reneszánsz kis csarnokot fából épített galériával osztották ketté, most irodák találhatók benne. A mélyföldszinti Piramis termek felülvilágítóit megszüntetik, a termeket a kávézóval, valamint a Márvány csarnok alatti terület egy részével egybe nyitják, hogy egy 1.200 négyzetméteres kiállítóteret nyerjenek, ahol az újranyitás után az időszaki tárlatokat rendezik majd meg. A Majovszky-termekbe költöző Egyiptomi gyűjtemény helyén egy elegáns éttermet hoznak létre, amit a lábazati fal megnyitásával a Városliget felől is elérhetővé tesznek.

A felújítás során kicserélik a tető egy részét, felújítják a gépészeti és a biztonsági rendszert és természetesen az egész épületet akadálymentesítik. Mindezen munkálatok befejezésével egy régi-új Szépművészeti Múzeum nyílik majd meg 2018 márciusában.

Hippokratész mondatának csak az első négy szava olvasható a Márvány csarnokban. A rekonstrukció sikerében bízva és az újra nyitást várva figyeljünk a folytatásra is: experimentum periculosum, iudicium difficile.

Szöveg és fotók: Mácsay Krisztina

Archív felvételek: Vasárnapi Ujság 1920. évf. 25. szám
Látványterv: Mányi Stúdió